Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

4. füzet - Baranyi Sándor: A Balaton-vízgyűjtő hasznosítható felszíni vízkészlete

554 Bárányi Sándor A tározók vízhasználata (V

t). A vízgyűjtőn 1955 óta vannak tározók, de területük csak 1963-tól figyelemreméltó. A tározók üzemi adatait a feltöltés, a leeresztés (ha egyáltalán van) adatait és vízszinttartási rendjüket nem ismerjük. A vízszinttartási rend ismeretének hiányában párolgási veszteségük pótlásának adatait sem tudjuk kiszámítani. Ehelyett többletpárolgásukat számoltuk az alábbi képlettel: V

t

p=(P-£

vg

y)F

t (4) ahol V

t

p — a tározók havi többletpárolgása, P — a Balaton tó havi párolgásának sokévi átlaga, £

vg

y — a vízgyűjtő havi evapotranspirációjának sokévi átlaga, F

t — az adott évben működő tározók területe. A tározók vízhasználatából csak a párolgást vettük figyelembe, azonban nagy hibát nem követtünk el, ugyanis a vízgyűjtőn nincs jelentős tározás és a tározók feltöltése és esetleges őszi leürítése számottevően nem módosítja a vízgyűjtő felszíni vízkészletét. A bányászat hatása (V

b). A bányászat a Balaton vízgyűjtőjén 1959 óta karsztvízszintsüllyesztést végez. A vízszintsüllyesztés a dinamikus vízkészlet mellett érinti a statikus karsztvízkészletet is. A bányaművelés hatása kettős: csökkenti a természetes lefolyást és a vízbevezetéssel növeli a vízgyűjtő felszíni vízkészletét. A kiemelt karsztvíz egy részét a Rába vízgyűjtőre, egy részét a Tapolca-völgy vízfolyásain keresztül a Balatonba vezetik, egy részét pedig vízellátási célra felhasználják. A vízszintsüllyesztés a Balaton irányába folyó források egy részénél vízhozamcsökkenést és néhánynál kiszáradást eredményezett. A bányászat lefolyáscsökkentő hatását — ami először 1968-ban mutatkozott — csak 1970-ig sikerült meghatározni. A tóba vezetett bányavíz havi adatai és a vízellátás céljára felhasznált víz adatai viszont kezdettől ismertek. A bányavízbevezetés a Balaton tóba az 1960-as évek közepe óta jelentős, eléri az évi 80—90 millió m

3/évet. A Nyirádi-bányákból 1976. év végéig kb. 900 millió m

3 (1,5 m tóvízoszlop) vizet vezettek a Balatonba. A bányavízből számottevő vízhasználat csak 1972-től van. A bányászat összesített hatását az alábbi képlettel számoltuk : V

b=V

bl

e-V

bb

e (5) ahol V

bl

c — a bányászat lefolyáscsökkentő hatása, V

bb

e — a bányászat által a felszíni vizekbe vezetett víz. A mezőgazdasági művelésben történt változás hatása. Az elmúlt 50 évben a vízgyűjtőn változott az erdő területe, elterjedt a mélyszántás, változott a növénykultúrák aránya, nőtt a terméshozam. Mindez valószínű hatással volt a lefolyásra, azonban adatok hiányában e hatást figyelembe venni nem tudjuk. A meliorációs és folyószabályozási munkák hatása. A vizsgált időszakban a vízgyűjtőn végzett lecsapolási (alagcsövezés, csatornázás) és folyószabályozási munkákkal meggyorsították az érintett területen a le-