Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

4. füzet - Baranyi Sándor: A Balaton-vízgyűjtő hasznosítható felszíni vízkészlete

A Balaton-vízgyűjtő vízkészlete 551 Az említett határozatban megadott vízkészletet a vízhasználók már lekötötték, viszont a térség fejlődésével újabb vízigények jelentkeznek. Időközben a Balaton tó vízkészletének védelme érdekében a Gazdasági Bizottság határozatban írta elő, hogy az ipari-, és ivóvíz kivételével újabb vízkivétel nem engedélyezhető. A vízkészlettel való jobb gazdálkodás céljából bővítették a Sió-zsilipet és a Sió-csatornát, a Balaton tó vízszintszabályozására és a leeresztő-zsilip kezelésére pedig új szabályzatot vezettek be [8j. Fejlesztették a Balaton tó vízállásának előrejelzését is. Az új helyzetben lehetővé vált a Balaton vízállásának a korábbinál magasabb szinten való tartása, kivéve a + 100 cm feletti vízállásokat [9]. A Balaton tó új vízszintszabályozási lehetőségei, a vízgyűjtőn jelentkező újabb vízigények szükségessé tették a vízgyűjtő hasznosítható vízkészleiének újbóli meghatározását. A korábbi gyakorlattól eltérően azonban az évi adatok melleit a havi hasznosítható vízkészlet ismerete is szükséges, ugyanis a vízkészlet és a vízigény éven belül jelentősen változik. A vízgyűjtő vízkészlete két részből áll; a felszíni és a felszín alatti készletből. A meglevő vízrajzi adatok alapján csak a felszíni készlet és annak változása határozható meg, a felszín alatti készlet meghatározásához nincs elegendő adat. Ezért csak a jelszíni vízkészlet vizsgálatával és hasznosítható részének meghatározásával foglalkozunk. A lehetőségekhez mérten figyelembe vesszük a felszín alatti készlet hatását is. A hasznosítható felszíni vízkészlet meghatározásánál számolunk a korábbi, a jelenlegi és a várható emberi tevékenységnek a felszíni vízkészletre és a Balaton vízjárására, vízállására gyakorolt hatásával. I. Kiindulási adatok és feltételek A „Balaton-vízgyűjtő" hasznosítható felszíni vízkészlete három tényezőtől függ: a) a vízgyűjtő természetes felszíni vízkészletétől és annak változásától, b) az emberi tevékenység vízelvonó hatásától, és с) a Balaton tó üdülési szempontból meghatározott vízszintszabályozási követelményeitől. a) A vízgyűjtő természetes felszíni vízkészlete A vízgyűjtő felszíni vízkészlete egy adott időpontban a felszíni víztartókban (tavak, tározók és folyók medre) levő vízkészlet összege. Л vízgyűjtőn meghatározott időszak alatt képződő felszíni víz részben a víztartókban tározódik, részben lefolyásra kerül. Az adott időszak alatt képződött felszíni vízkészlet a felszíni víztartókban tapasztalt változás és a vízgyűjtőről történt lefolyás összegeként Határozható meg. Az emberi tevékenységnek, a vízhasználatoknak jelentős hatása van a felszíni vízkészlet alakulására. A „Balaton-vízgyűjtő" felszíni vízkészletének alakulásában a Balatonnak meghatározó szerepe van. A tó összegyűjti a vízgyűjtőről lefolyó vizet, tárolja azt, majd a felesleges részét a vízszintszabályozás előírásainak megfelelően mesterségesen levezetik. Az időszakos tározás és a szabályozott lefolyás következtében a Balatonban adott időszak alatt képződött felszíni vízkészlet az észlelt vízkészlet és a lefolyás összegével azonos, amelyet Szesztay Károly nyomán természetes vízkészletváltozásnak nevezünk.