Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

4. füzet - Fekete István: Az öntözés mezőgazdasági és vízgazdálkodási együttes távlati fejlesztésének irányelvei

542 Fekete István A tervezett nagyobb termések fokozott tápanyagellátást igényelnek. Az öntözés nagymértékű kiterjesztését összhangba kell hozni a műtrágyázással. Fontos feladat az üzemekben jelentkező szervestrágya teljes mennyiségének felhasználása is. A műtrágyák mennyiségét célszerű három évenként végzett, tápanyagvizsgálat alapján meghatározni. d) Műszaki feltétetek A különböző természeti adottságok miatt egy országon belül is több öntözési mód alkalmazása indokolt. Az öntözéssel elérhető terméshez elsősorban nem az öntözési mód, hanem az öntözővíz járul hozzá. Az a legfontosabb, hogy a növény számára a szükséges víz, a szükséges időben feltétlenül álljon rendelkezésre. Másik lényeges szempont, hogy az öntözési mód is olyan korszerű színvonalú legyen, mint amilyen a termesztéstechnológia. A közeljövő egyik legfontosabb feladata, hogy a rekonstrukciók során az öntözés- és termesztéstechnológia között — jelenleg meglevő — színvonalbeli különbséget a meglevő és továbbfejlesztendő új technika alkalmazásával megszüntessük. Hazai viszonyaink között a jövőben is az esőszerü öntözés nagyobb aránya várható, de indokolt a korszerű felületi öntözés területének növekedése, szőlő-gyiimölcsnél pedig perspektivikus öntözési mód lehet a csepegtető öntözés. Elképzelhető a felszín alatti öntözés bizonyos mértékű alkalmazása is. Az öntözés jobb megszervezésével, a víztermelés és -felhasználás szorosabb összehangolásával elő kell segíteni a főművek jobb kihasználását, a termelt vízmennyiség hatékonyabb felhasználását. Ehhez a mezőgazdasági és műszaki tervezés összhangját fokozottabban biztosítani szükséges. Az V. ötéves terv időszakában a termelési technológiák tökéletesedése, a termelési rendszerek mind szélesebb körben való elterjedése, az öntözés területi koncentrálódása, s nem utolsósorban az egyre inkább jelentkező munkaerő-probléma következtében az esőszerű öntözés fejlesztésének súlypontjába a felszín alatti csővezetékes öntözőtelep kerül. E megoldás mellett a vízszétosztás, illetve az öntözővíznek a növényig való eljuttatása, önjáró, vagy vontatható gépi áttelepítésű szárnyvezetékeken egyes intenzív kultúra esetén (szőlő, gyümölcs) fix beépítésű szárnyvezetékeken keresztül történik. Az öntözésfejlesztéssel egyidejűleg a továbbiakban is folytatódik a területi koncentráció. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági munkaerő folyamatosan csökken. A két tényező egyértelműen teszi szükségessé az öntözéstechnika további fejlesztését. A korszerű — egyre nagyobb teljesítményű — önjáró esőztető berendezések már az V. ötéves terv időszakában lehetővé teszik a félstabil felszín alatti csővezetékes öntözőtelep mellékvezetékeinek 700—800 m távolságban való elhelyezését. Ez a távolság tovább növekedhet az esőztető berendezések korszerűsítésével, teljesítményének növelésével. Az öntözés végrehajtásához szükséges munkaerő csökkentése érdekében az önjáró esőztető berendezések további automatizálása indokolt. Élőmunkaerő-szükséglet — 1000 ha-ra vetítve — a jelenlegi hazai berendezésekhez 16—24 fő. El kell érni, hogy a fejlesztési időszak végére ez a szám 6 — 10 főre csökkenjen. A hordozható csővezetékes mobil esőztető berendezéseket — melyekkel kisebb területek öntözése