Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

476 Juhász Ede 11. A szelvényvonal egységeiben levő jégtáblák haladási irányával párhuzamosan, az egységek közepétől a görbéig, megmérjük a távolságokat (ti, Í2 stb.). 12. Hogy a jégfelület eloszlásának megfelelően kapjuk a jég középsebességét, a jégtáblák által megtett utat az egységekben levő jégfelület szerint súlyozva számítjuk. A szelvényvonalon volt jégtáblák által megtett súlyozott középtávolság _ tljl + Uj2 + . . . + tiji I k — méter. \J 13. A mozgó jég középsebessége a középtávolság és a két légifelvétel másodpercben mért időkülönbségének hányadosa Tic 14. A jégzajlás sűrűségének megállapításához megmérjük a szelvényvonalnak a mozgó jéghez tartozó R hosszát. 15. A fentiek elvégzése után E=J>v о és n% = . 16. A mozgó-álló jég határát az egymást követő légifelvételeken a jégtáblák elmozdulásából állapítjuk meg. 3. A légifényképezés végrehajtása Többszínsávos légi fényképezéssel végzett tapasztalatszerzések során 1976. március 3-án repülőgépről a iiszatardosi kompnál jégzajlást fényképeztünk. Két szelvényterületet választottam ki és ehhez meghatároztam a fényképezési adatokat. Térkép alapján a Tisza itt 190 m széles. A folyó középvonala fölött repülve másfélszeres sávszélesség biztosan fedi a folyót, tehát sávszélesség s = 190 m x 1,5 = 285 m. A fényképezőgép adatai: fókusztávolság f= 80 mm és filmszélesség / = 57 mm, f/l= 1,4. A sávszélességnek megfelelő viszonylagos repülési magasság h = s-f/l — 285 mxl,4 = 400 m. A képméretarány h/f= 1:5000, ami ötszörös nagyítással 1:1000 m. a. jól mérhető fénykép lesz. A lefényképezett terület hossza is 285 m és 0,80 m/s vízsebességet feltételezve, az úszó jég ezt 355 s alatt, azaz közel hat perc alatt teszi meg, tehát legfeljebb ennyi idővel követhetik egymást ugyanannak a területnek a felvételei. Négyperces időközöket kértem a repülőgép vezetőjétől, aki a lökésszerű erős szélben is jól tartotta a fordulókat. Egyik szelvényről négy, a másikról három felvételt készítettem. Az első felvételnél megindítottam a stopperórát, a többi felvételnél a leolvasott időpontokat magnóra mondtam. A repülőgép padlónyílásában, közös keretben függőleges és párhuzamos optikai tengelyekkel négy fényképezőgép volt elhelyezve fekete-fehér filmmel töltve. Három fényképezőgép kék, zöld, illetve vörös színszűrővel volt ellátva jégfényképezés legkedvezőbb szűrőjének kiválasztására. A negyedik gép 56 mm nagylátószögű előtétlencsével 400 m élhosszúságú területet fényképezett és a felvételi helyek térképei azonosítását segítette elő. Legelőnyösebbnek a kék színszűrő bizonyult, ezzel a vízfelület szürke, a jég mérsékelten fehér kontraszttal kellően elüt, amellett a jégtáblák részletdúsak, könnyen azonosíthatók. Zöld és vörös szinszűrőkkel a kemény jég részletek nélkül túl fehér, a kásás jég és a víz fekete. Színszűrő nélkül víz és jég között kevés kontraszt van, a részletek halványak. A függőleges tengelyű légifelvételek jégzajlás kiértékelésére különösen előnyösek, mert általában egységes méretarányuk következtében az egyes jégtáblák jellemző alakja a másik felvételen is ugyanolyan és nagyon könnyen felismerhető. Repülőgépről történő leiderítés közben vízfolyás bármely szakasza fölött a jégzajlást lefényképezhetjük és rövid idő alatt kiértékelhetjük.