Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
3. füzet - Kornis Attila-Kornisné Akantisz Zsuzsanna: Folyami vízlépcsők alvízi kimosási helyének előrejelzése
470 Kornis A. — К. Akantisz Zs. Л kimosás mintegy 50 m hosszban nyúlik el, ennek oka, hogy a különböző alvízi vízállások függvényében a műtárgyhoz közelebb vagy távolabb esik az örvénysorok találkozási helye, és mi a számításainkban alvízi vízállásnak 57 hónap átlagos vízállását használtuk. Érdekes megfigyelni, hogy ha számításainkat az 1967 májusi felvételt megelőző nagv vizekre megismételjük (itt B/H — 5,6/11,29 = 0,497), a kimosás helyének távolságára, / értékére, 230 m adódik (I. 10. ábra). Az 1967. év során az alvízen mederrendezést folytattak, azaz a keletkezett kimélyüléseket feltöltötték. Az 1970. évi árvíz után készített felvétel szerint a kimosás újra elkezdődött, miután az átlagos vízállás az 1967. évihez hasonló, H= 11,20 in. I értéke itt is 230 m (l. 11. ábra). A bemutatott példákban jól látható, hogv a pillérekről leváló Kármán-féle örvénysorok romboló hatásának helyét, a hidraulikai és a geometriai jellemzők ismeretében, jó közelítéssel már előre meg lehet határozni. A mederfelvételi helyszínrajzok közül megfigyelve azokat, amelyek készítése előtt alacsony volt a vízállás, ezért feltehetően vízátbocsátás csak a vízerőtelepen történt (4 — 5., 8—9. és az 1. ábra), szembetűnik, hogy a legmélyebb területeket összekötő vonal a vízerőtelepen átáramló víz haladási irányát adja. Miután a vízerőtelep gépein átáramló víz a szívócsövet elhagyta, jobbról a vízerőtelep és a duzzasztómű közötti elválasztó pillér által, balról pedig a támfaltól mint pillértől vezetett. Ezért azokat elhagyva ugyanúgy keletkeznek leváló örvények, mint félpilléreken, ahogy azt a felszíni áramképek is igazolják. E tanulmány keretében megkíséreltük az ilyen feltételek között leváló örvénysorok találkozási helyének meghatározását, az alábbi közelítések figyelembevételével, pl. az 1962. évi felvételen. .S'z-nek a vízhozamot szállító zóna szélességét véve, az = 70 m B = a támfal 14 + 6,5 kihajlási szélessége és az elválasztó pillérszélesség számtani közepe, = = 10,25 m, L = az elválasztó pillér hossza 34 m, H = a megelőző időszak átlagos vízállásából 6 — 2,89 = 3,11 in. Ebből a számítási segédlethez szükséges adatok Sz-2B _ 70 - 20,5 л л — 1 Д5, 4 4 B/H = 10,25/3,11=2,66 segítségével / értéke 48 m-re adódik. Az 5. ábrán ezen a helyen található az eredeti fenékszinthez képest egy 4 m-es kimélvülés. Ugyanezt a számítást megismételve az 1970 októberi felvétel előtti állapotra Sz= 104 m; S z~ 2 B =20,85, 4 H = 7,12 m; B/H = 1,44, /=102 m adódik.
