Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
3. füzet - Abonyi István-Zsuffa István: Folyamatos vízállás-előrejelzés jelentősebb mellékfolyó nélküli folyószakaszon
FOLYAMATOS VÍZÁLLÁS-ELŐREJELZÉS JELENTŐSEBB MELLÉKFOLYÓ NÉLKÜLI FOLYÓSZAKASZON ABONYI ISTVÁN-DR. ZSUFFA ISTVÁN 1 1973-ban bemutattuk a folyamatos előrejelzésre kidolgozott és számítógép használatára alkalmazott eljárásunkat és annak algoritmusát [3]. Az algoritmust több számítóközpontban megpróbáltuk alkalmazni, de folyamatos használatról és az előrejelzési rendszer gyakorlati tapasztalatairól csak azóta lehet beszélni, amióta az előrejelzés felhasználásában leginkább érdekelt Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság saját számítógéphez jutott. Az Igazgatóság viszonylag kis kapacitású gépe miatt az eredeti elképzeléseket bizonyos mértékig módosítani kellett. A korlátozott lehetőségek között alkalmazott előrejelzési eljárás azonban végeredményben az eredeti elvek szerint készült. A módszer folyamatos és 1 éves rendszeres használata alapján az előrejelzési eljárás a gyakorlatban bevált és jónak bizonyult. 1. A modell kialakítása Kiindulásul az 1961-ben, Szesztay Károly által kidolgozott modellt használtuk fel, amely a vízfolyáson levonuló vízállásváltozások — apadások és áradások — előrehaladását vizsgálta, empirikus, grafikus kapcsolat elemzéssel [2]. A tapasztalat azt mutatta, hogy bizonyos esetekben a legfrissebb adatokra támaszkodó durva becslések a nagy tömegű adatfeldolgozással készült segédleteknél jobb eredményeket adtak. Néhány hibásnak bizonyult előrejelzés elemzése azt mutatta, hogy a víz levonulását a felsőbb szakaszok vízhozamain kívül a meder, a hullámtér adott állapota döntően befolyásolja. Célszerű tehát mindig a legfrissebb adatokra támaszkodó, újabb és újabb előrejelzési kapcsolatokat kidolgozni és az esetenként módosuló segédletekből készíteni az előrejelzést. Ilyen jellegű operatív előrejelzési munka csak számítógéppel képzelhető el. A számítógép igénybevétele azonban nemcsak a segédletek, kapcsolatok folyamatos karbantartását biztosítja, hanem bonyolultabb, többváltozós kapcsolatok elemzésére is — legalábbis a kézi számításhoz képest — hatványozottabb lehetőséget ad. Kiindulásul megkísérelhetjük valamennyi frissen érkező információnak a felhasználását. Az alappéldában, a Dunánál ez azt jelenti, hogy a Dráva torkolat fölötti szakaszon 12—20 állomás vízállásadatát kell esetenként figyelembe venni (1. ábra). A teljes Dunaszakaszon a levonulás ideje 8 — 12 nap, így mintegy 200 alapadatot lehetne felhasználni. Figyelembe kell azt is venni, hogy nem a vízállásváltozások értékei között van csak kapcsolat, hanem a vízállások abszolút értékeinek is van hatása a vízállásváltozásra. Ezért minden állomás minden egyes 1 Abonyi István oki. mérnök Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Kara (Baja), dr. Zsuffa István oki. mérnök, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ Vízrajzi Intézet (Budapest).
