Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
3. füzet - Domokos Miklós-Fehér Ferenc-Kárpátiné Radó Denise: Belvízkárösszefüggések
406 Domokos M.—Fehér F.— К. Radó D. 1. Természeti tényezők: előkészítő csapadék, kiváltó csapadék, léghőmérséklet, szélsebesség, napfénytartam, relatív légnedvesség, talajfagy, talaj vízállás, talajtípus, domborzati mutató. 2. Mezőgazdasági tényezők: termesztett növényfajta, trágyázás, talajművelés, tényleges és várt termés; belvízkár, pótvetés. 3. Vízgazdálkodási tényezők: csatornától való távolság, öntözési helyzet, elöntés (káros talajtelítettség) időtartania, elöntött (vízzel károsan telített) terület kiterjedése, elöntésben levő vízmennyiség. с) A feldolgozandó adathalmaz szűkítése A mirhó-gyolcsi kísérleti belvízöblözetben észlelt, az imént felsorolt tényezőkre vonatkozó elvileg 10 éves — valójában a 10 év folyamán előfordult 5 belvizes évet jellemző — adathalmaz első szűkítéseként az évenként lehetséges három (téli, tavaszi és nyári) belvízi esemény közül, vizsgálatunk céljára, a tavaszi belvizekre vonatkozó adatok részhalmazát választottuk ki. Választásunkat az indokolja, hogy a 10 éves megfigyelési időszak folyamán a mirhó-gyolcsi öblözetben télvégi belvizet csak egyszer észleltek, a — leginkább hóolvadás és esőzés együttes hatására fellépő — tavaszi belvizek pedig sokkal nagyobb terméskárokat okoztak, mint a nyáriak. Ennek az a fő oka, hogy tavasszal az őszi vetésű növények már kinn vannak a földben; mivel pedig ezek a mirhógyolcsi öblözet nagyobb részét veszik igénybe, a tavaszi belvíz nagy vetésterületet érint. A tavaszi vetésű növények (pl. kukorica) esetében viszont a tavaszi belvíz elsősorban a vetés késleltetésével okozhat kárt. Elvileg természetesen a téli és a nyári belvizek is okozhatnak nagy károkat a mezőgazdaságnak; ennek előfordulási gyakorisága azonban, éghajlati és egyéb adottságaink miatt, jóval kisebb, és így a 10 éves megfigyelési időszak folyamán is csak elvétve fordult elő. A téli belvíz káros hatása elsősorban akkor jelentkezhet, ha a terület átnedvesedése és elöntése a fagy miatt tavaszig elhúzódik, s ezzel a gyökérzóna levegőtlenségét okozza és megnöveli a tavaszi belvíz kiterjedését és károkozó hatását. A ngári belvizek még ritkábbak és csak akkor okoznak nagg kárt, ha a nagyobb termelési értéket adó növényeket (kukoricát, napraforgót) vagy az aratásban levő gabonát érik, hátráltatva annak betakarítását. 3. A vizsgálatba bevonandó változók kiválasztása A vizsgálat gyakorlati végrehajtása érdekében először a mirhó-gyolcsi öblözet 1966 — 1975 közötti öt belvizes évében előfordult tavaszi belvizeket jellemző, a 2/b szakaszban felsorolt igen sok tényező közül ki kellett választanunk azokat, amelyeket a legfontosabbaknak és ugyanakkor eléggé megbízhatóan észleltnek ítélünk. Ennek során figyelembe vettük egyrészt a vizsgálat gyakorlati jellegű célkitűzését, másrészt a rendelkezésre álló különböző észlelési adatok minőségére vonatkozó ismereteinket. A kiválasztást megkönnyítették továbbá azok a vizsgálatok is, amelyekre fentebb már utaltunk (VITUKI, 1972). Ezekből információkat kaptunk arra nézve, hogy mely változók között számíthatunk szignifikáns függvénykapcsolatokra, s melyek között nem. A felsorolt szempontokat és korábbi vizsgálati eredményeket érvényesítő kiválasztás eredményeként a jelen vizsgálatba — részben a 2/b szakaszban felső-
