Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

3. füzet - Rónai András: Vízjárás a magyar Alföld mélységi víztartóiban

Vízjárás a magyar Alföld víztartóiban 393 A Körösök és a Berettyó itt már egyesülten folyik, a Hortobágy és Nagyróna folyóját, a Hortobágyot pedig éppen itt fogadja be a Hármas Körös. Tektonikailag ez a terület a mélyebbre süllyedt Körös medence és a még mélyebbre süllyedt Szentes —Szeged medence közötti küszöböt alkotja. A térszín magassága 84,07 rn. Három kutat építettek ki Szarvason, ezeknek szűrőmélysége 193,0—210,0 m; 351,6 — 358,1 m; 870,3—884,5 m. Kettő tehát negyedidőszaki, egy pedig levantei rétegekből kapja vizét. A nyugalmi vízszintek felülről lefelé így következnek: —1,2 in; +1,0 m ; +9,0 m. A nyomásgradiens lefelé nő, lefelé szivárgásnak nagyobb mélységre nincs lehetősége. Ezt igazolják a vízkémiai adatok is. Már a legsekélyebb (210 m) kút vizében is csak nagyon kevés kalcium és magnéziumion található, a víz típusát a nagy mennyiségű nátrium-hidrokarbonát adja meg. A második és harmadik kútban elenyésző a felszíni vizekre utaló ionpár és a víz tipikusan mélységi víz: nátrium-hidrogénkarbonátos. Az összes só súlya felülről lefelé így alakult: 1158 mg/l; 1250 mg/l; 2247 mg/l. Szarvason 1974-től kezdve folyik észlelés. Az 1977. évi vízjátékot a 11. ábra szemlélteti. Az 1. és 3. kúton folyamatos íróműszer van, a középső kutat hetente kézzel mérik. A mély kutat felcsövezték és a mérést úszó segítségével a szabad csőben végzik. Ez okozza azt, hogy télen 2—3 hónapon át kimarad a mérés, mert a kutat fagyveszély miatt vízteleníteni kell. A két sekélyebb kút egész évi vízjáték görbéje azonban segít a mélyebb kút vízjárásának kiegészítésében. Szarvason legtisztábban érvényesül a már Csongrádnál és Mindszentnél és másutt is megfigyelt szabályszerűség, hogy a felszíntől lefelé haladva a vízjáték nagysága nő. 1977-ben Szarvason a szintingadozás amplitúdója felülről lefelé így változott: 37 cm; 42 cm; 64 cm; 1976-ban a megfelelő adatok: 25 cm; 35 cm; 60 cm. Л kutak 19611—1977. év közötti több éves vízszintváltozásai Az eddig előadottak bizonyítják, hogy a mélyebb rétegvizek vízszintjében ugyanolyan évi ingadozások figyelhetők meg, mint a talajvízben. Az Alföld minden táján és 1100 ni mélységig minden mélységben megfigyelhető ez az évi menet. A 12. ábrában leközöljük néhány hosszabb ideje rendszeresen mért kút 10 éves vízjárás görbéjét, annak bizonyítására, hogy a több éves időjárási ciklusoknak megfelelően a több év alatt megfigyelhető emelkedő vagy süllyedő tendenciák is minden tájon és minden mélységben hasonlóan alakulnak. (Rónai 1969, 1975.) A különböző kutak többévi adatsora azt mutatja, hogy az 1968-as évben a kutak víztükre alacsonyabb szinten mozgott, mint 1967-ben. 1968-tól általános emelkedés indul, amelyet 1969. év végén egy hirtelen nagy süllyedés szakít meg, ezt követőleg pedig 1970 nyár elején egy, a 10 év alatti legmagasabb árhullám emeli meg a vízszinteket. Ez árhullámszerűen rövid ideig tart, de utána magasabb nívón folytatódik a vízjáték. 1971. évtől kezdve 1974-ig általános süllyedő tendencia figyelhető ineg a vízszintekben. Ez a süllyedés 3 és fél év alatt több helyen elérte az egy-másfél-két inéterl. 1974. év második felét és az 1975-ös évet ismétlődő hirtelen nagy vízszintingadozások jellemzik. Ezek időben egyszerre jelentkeztek a különböző kutakban, lefolyásuk is nagyon egyöntetű volt. E hullámzások az 1973. évi szinteknél magasabb szinten bonyolódtak le és 1975-től kezdve újra enyhén süllyedt az irányvonal.