Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

3. füzet - Rónai András: Vízjárás a magyar Alföld mélységi víztartóiban

386 Rónai András görbék pontosan követik az íróműszerrel észlelt kutakét. A mérések tehát megbízhatónak látszanak, egy-egy — a mérés szünetében felgyülemlett — gáz kitörése a mérés alkalmával okoz néha hirtelen nagy ingadozást, de utána hamarosan helyreáll a normális vízszint. A mindszenti kutak vízszintje és 1976/77. évi szintingadozása így alakult: Szűrőmélység Nyugalmi vízszint Vízszintingadoz: m m cm 1976 1977 189,4-209,5 + 1,9 30 34 294,8-308,3 + 3,7 55 62 478,0-490,0 + 7,9 65 53 799,0-823,0 + 10,0 60 60 A kunadacsi kúttelep A mindszenti kúttelep befejező tagja az Alföld É-D-i tengelyében kiépített kútsornak. Több kisebb kút tartozik még ehhez a zónához, de adataik nem adnak más és további információkat, mint az eddig ismertetettek. Mindszentnél délebbre Hódmezővásárhely és Szeged felé tovább azért nem építették ki az észlelőkutakat, mert itt már sűrű az artézikút-hálózat és a természetes mozgásjelenségeket a nagy víztermelés megmásítja. A Ny —K-i kútsor első tagja a Duna-ártér nyugati szélén, ill. a Hátság keleti szélén Kunadacs (7. ábra). Néhány méterrel magasabban fekszik az ártéri sík felett: 97,2 m a tengerszint felett. A felszíni futóhomok buckás, de 51 m-re a felszín alatt már belejutunk a felső pannóniai rétegsorba, 420 m-en pedig már a sós vizű alsó pannóniaiba. A tanulmányi magfúrás 400 m mélységig hatolt, a kiépített kutak szűrőmélysége felülről lefelé a következő: 43,0—53,0 m; 134,0— 146,8 m; 359,0—366,0 m. A nyugalmi vízszint ugyanolyan sorrendben: —2,8 m; + 2,4 m; +4,7 m. A gradiens tehát erősen pozitív. Megerősíti ezt a helyzetet a vízkémia is. A legsekélvebb kút vize kalcium-magnézium-hidrokarbonátos és kis sótartalmú (540,4 mg/l); a legmélyebb kúté nátriumkloridos 2149 mg/l sótartalommal. A sekély kunadacsi kút (53 m) a hátságszéli homokterületen a talaj vízkutakhoz hasonlóan viselkedik, vízszintje évente méteres ingadozást mutat. Ezt a nagy ingadozást a párolgás okozza. A 147 m mély kút vízjátéka igen kicsiny, a mély kúté valamivel nagyobb. 1976-ban a vízjáték felülről lefelé haladva: 95 cm; 25 cm; 35 cm. 1977-ben: 118 cm; 18 cm; 43 cm. Kunadacson a legmélyebb kúton íróműszer van, másik kettőt hetente kézzel mérik. Kerekegyháza kútjai A kerekegyházi kúttelep a Duna—Tisza közi homokhátság közepe táján települt 111,5 m magas térszínen. 400 méteres mélységű fúrás létesült itt, s ebben a negyedidőszaki rétegsor vastagsága 89 m. Tehát a telep a hátságnak nagyon kevéssé megsüllyedt részén van. A pleisztocén rétegek alatt hiányzik a levantei tarka agyag, 89 m-nél pannóniai rétegsorba jutunk. Három kutat építettek itt ki, egyet a pleisztocén, kettő a pannóniai víztartókra. A kutak mélysége: 73,1 — 84,0 m; 152,0—172,3 m; 204,9—210,3 m. Vízszintjük ugyanilyen sorrendben: — 4,2 m; —4,0 m; —3,9 m. Vagyis nincs nyomásgradiens, nincs lefelé haladva nyo-