Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

3. füzet - Rónai András: Vízjárás a magyar Alföld mélységi víztartóiban

Vízjárás a magyar Alföld víztartóiban 379 vízszintek felülről lefelé így alakulnak: —2,74 in; +3,61 m; +6,53 ni. Az oldott sótartalom: 580-560-630 mg/l. Az 1977 vízjárást a 3. ábra mutatja. Az erdőteleki kutakkal való összehasonlításban a vízjárás időbeli menetéről a következőket állapíthatjuk meg. Mindkét kútcsoportnál a vízállás téli maximuma a legmélyebb kutakban előbb következik be, mint a sekélyebbekben. Nem késleltetés van, amit a felülről való leszivárgás alapján várnánk, hanem előresietés. Viszont az erdőtelki és hevesvezekényi legmélyebb kutak közül a vízállás maximumának ideje Erdőtelken február legeleje, Hevesvezekényben legvége. 3 hetes késleltetés mutatkozik itt 15 km távolságon az Alföld peremtől befelé nagyjából ugyanazon rétegcsoport vizében. A legsekélyebb kutak vízszintingadozása (40—80 in mélységben) a legnagyobb. Ezeknek vízjárása közelít a talajvízkutak vízjárásához. Viszont a 200—250 m mély kutak vízjátéka a legkisebb. Fent a közvetlen betáplálás és a nagyobb párolgás, a mélyben a víztartó rétegekben való gyorsabb vízmozgás magyarázza e jelenséget. A 200 m körüli rétegcsoport a másik kettő között egy aránylag semleges zóna. A vízjáték amplitúdója Hevesvezekényben felülről lefelé 1977-ben: 107— 30-50 cm. 1976-ban ez a következő volt: 30-25-30 cm. 1972/73 és 1976 között a megfelelő adatok: 140—55 — 60 cm. Óballa (Tiszapüspöki) kúttelep Hevesvezekénytől délre 35 km-re Tiszapüspöki község határában van Óballa puszta, közvetlenül a Tisza bal partjánál 87,08 in magasan. Itt a MÁFI-nak két figyelt kútja van, ezeket egv 300 m mély fúrás két vízadó rétegére telepítették, 75—85 m-re és 133 — 140 m mélyre. A rétegsor túlnyomóan agyagos. А псду cd időszaki rétegsor itt. vékony, alig 150 m. A két kút tehát a középső és legalsó pleisztocén rétegekre települt. Tovább a levantei agyagos rétegsorban száz m mélységig nincsen homok. Felszíni közvetlen vízbeszivárgás a vízkémiai adatok szerint a sekély kútig sem hatol le. Ennek vize is nátrium-hidrogénkarbonátos, bár kis sótartalmú (415,7 mg/l). A mélyebb kút vizében a sótartalom 1456,5 mg/l, de típusa ugyanaz. A nyomásgradiens pozitív, a sekélyebb kút nyugalmi vízszintje —5,94 in, a mélyebbé —2,5 m. A vízjáték nagysága 1977-ben a sekélyebb kútban 62 cm, a mélyebben 81 cm. A vízjárás maximuma a mély kútban itt is megelőzi időben a sekélyebb kútét (március 1. és április 10.). A minimumok azonban majdnem összeesnek, itt a sekélyebb kút előzi meg 5 nappal a mélyebbet (4. ábra). A kengyeli kúttelep Tovább lépve az Alföld belseje felé, Szolnoktól DK-re légvonalban 17 km-re, a Nagykunság tábláján találjuk a MÁFI legrégibb kúttelepét, Kengyel község keleti határában. A térszín magassága itt 87,53 in. (1966 februárban indult az észlelése.) A területet 500 m mély magfúrással tárták fel és a vízadó rétegekre 3 kutat telepítettek. Később szükség mutatkozott arra, hogy ugyanazon helyen a talajvízjárást is figyeljék, kiépítették 1976-ban a negyedik kutat. A kutak vízadó rétegének mélysége felülről lefelé a következő: 11,3 — 16,3 m; 52,5—61,0 m; 171,8 — 177,2 m; 305,5 — 311,5 m. A nagykunsági rétegsor túlnyomóan agyagos. A negyedidőszaki rétegek vastagsága itt 300 m és ebből mindössze 70 m a homok, az is finomszemű, és 170 m az agyag és finom kőzetliszt (iszap). A 300 m mélység alatt