Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

3. füzet - Rónai András: Vízjárás a magyar Alföld mélységi víztartóiban

Vízjárás a magyar Alföld víztartóiban 377 A Magyar Állami Földtani Intézet legfontosabb vízmegfigyelő kú íjai na к 1!(77. évi adatai A bevezetésben foglaltak bizonyítására álljanak itt a MÁFI mélységi vízfigyelő kútjai közül a legfontosabbaknak 1977. évi észlelési adatai.

2 Erdőtelek kútjai Ez az állomás Erdőtelek község északi határában 10—15 km-re van a Mátra déli lábaitól 106,56 in tengerszint feletti magasságban. A 400 méteres magfúrás 5 jelentősebb víztartó kavics- és homokréteget harántolt, ezek közül háromra telepítettek észlelőkutat, melyeknek mélysége 40—48 m; 237—249 in; 311 — 321 m. A sekély kút jelső pleisztocén réteget nyit meg; a középső az alsó pleisztocén legalját, a legmélyebb pannóniai réteget. A rétegsor különben zömében agyagos; az agyag és finom kőzetliszt (iszap) rétegek összvastagsága 321 m mélységig 190 m. 280 m-től lefelé több lignitréteget is harántolt a fúrás. A víz kémiai jellege mindhárom kútban kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és a mineralizáció lefelé enyhén nő: 566 mg/l; 571 mg/l; 673 mg/l. A vízkémiai viszonyok a peremektől befelé és lefelé áramló vízmozgásra utalnak, de a vízadó rétegek egymással közvetlen kapcsolatban nincsenek, erre mutatnak a különböző nyugalmi szintek. A kút aknafedőjének tengerszint feletti magassága 106,56 ín; a kutak nyugalmi vízszintje felülről lefelé: —0,48 m; —1,73 m; +0,56 m. Ezek az adatok is arra mutatnak, hogy kb. 200 m mélységig a negyedidőszaki rétegek talpáig negatív nyomásgradiens mutatkozik, tehát lefelé tartó vízmozgás, onnan lefelé pozitívra fordul a nyomásgradiens és ez a lefelé mozgást gátolja. A beszűrözött és kúttá kiképzett rétegek fajlagos vízadó képessége lefelé haladva így alakul: 6,6 l/p-m; 16,1 l/p/m; 15,3 l/p/m. A három kút vízjátékát 1977. évben a 2. ábra szemlélteti. A vízjáték évi amplitúdója felülről lefelé haladva: 115—45—55 cm. 1976-ban a megfelelő adatok: 55-80-25 cm. 1972- 1976. évek alatti több éves kilengés: 130- 145145 cm volt. 1972-től a vízjárás lefelé mutató irámjvonalat követett, a vízszint 1972 közepétől 1977. év végéig 60-150-210 cm-t süllyedt. Hevesvezekény kútfai Erdőtelektől dél felé haladva Hevesvezekény a következő kúttelep helye. A hevesi homokkaréjtól DK-re, az Alföld-peremtől 20—25 km távolságra, a község nyugati bejáratánál vannak a kutak, a hegyláb előtti mélysíkon 91,27 m tengerszint feletti magasságon. 600 m magfúrásból 3 kutat építettek ki: 68 — 76 m; 196—200 m; 575—580 m mélységben. A fúrásban 290 m mutatkozott holocén és pleisztocén korúnak, ide tartozik tehát a két sekélyebb kút; 290— 550 m-ig tartott a levantei agyagos sorozat; onnan lefelé a felső-pannóniai rétegek. Ezekbe mélyül a harmadik kút. A holocén—pleisztocén rétegsor túlnyomóan homokos, a mélyebb rétegek erősen agyagosak. A vízkémiai adatok azt mutatják, hogy a felszínről származó vizek változatlanul legfeljebb 80 — 100 m mélységig hatolnak, onnan lefelé nátrium-liidrogénkarbonátos a víz. Erre mutat a nyomásgradiens pozitív változása is. A nyugalmi 2 Az 1U76. évi vízjáték adatokat a Hidrológiai Közlöny HITS, évi 2. száma közölte. Az 1977. év menetgörbéi azokkal összehasonlíthatók.