Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

3. füzet - Szesztay Károly: A vízgazdálkodás és vízigény-szabályozás technológiai vonatkozásai történelmi távlatban

A vízgazdálkodás és vízigény-szabályozás 367 Az előbbi kettőnél még élesebb és általánosabb az ismereti és az alkalmazási szint közötti eltérés a vízügyet legalapvetőbben érintő harmadik technológiai vonatkozásban, a vízigényeket megszabó ipari, mezőgazdasági, közlekedési és más ágazati technológiák esetében. A ma általánosan alkalmazott hőerőmű típusoknál például sokkal magasabb hatásfokkal és kevesebb hőhulladékkal működő erőműtechnológiák is ismeretesek (annak ellenére, hogy az intézményes kutatás legnagyobb része a „hagyományos" típusokra összpontosul), de szélesebb körű bevezetésükre a gazdasági hatékonyság szemléletének, távlatának és értékelési módszerének megváltoztatása nélkül még hosszabb ideig nem lehet számítani. Hasonló a helyzet a vízigényeket megszabó mezőgazdasági technológiák vonatkozásában is. A növénynemesítés, növényvédelem, talajerő-gazdálkodás és állattenyésztés technológiájával kapcsolatos ismeretek a ma általánosan alkalmazottnál jóval hatékonyabb és kevesebb szennyeződéssel járó megoldásokat tennének lehetővé, ha a gazdasági célkitűzéseket és a hatékonysági elemzéseket a mainál tágabb szemléletre és hosszabb távlatra lehetne alapozni. Számos példa említhető a közlekedési technológiák köréből is: mind a városi, mind a nagy távolsági közlekedésben a mainál sokkal gördülékenyebb, biztonságosabb, hatékonyabb és kevesebb vízi (környezeti) szennyeződést okozó járműtípusok és úthálózat-tervezési megoldások is ismeretesek (lásd pl. Mumford 1968), mégis úgyszólván valamennyi nagyváros és iparosodott ország közlekedési és közlekedés okozta környezeti és társadalmigazdasági gondokkal küzd, mert a közlekedési technológiák megválasztását és fejlesztését túlságosan szűk szemléletű koncepciók és tervek irányítják. d) Javaslatok A technológia és a víz kapcsolatának történelmi irányzatait és társadalmi-gazdasági hatásrendszerét a tanulmány csak általános körvonalakban, néhány kulcspontinak látszó sajátosságon keresztül tudta áttekinteni. Bizonyos, hogy részletesebb elemzések számos további igen fontos adattal és szemponttal egészíthetik ki ezt a vázlatos áttekintést, és egyes részleteit lényegesen módosíthatják is. A rendkívül sokrétű tárgykör egészének áttekintésére tett kísérletnek az a már említett körülmény volt indítéka és lehet mentsége, hogy a víz a természeti környezet egészét átható elem és ugyanakkor az emberi élet és a társadalmi fejlődés úgyszólván minden mozzanatát befolyásoló erőforrás és gazdasági tényező is. A hidroszféra megbonthatatlanul egységes és megszámlálhatatlanul sokarcú közege az ember, a technológia és a természeti környezet kapcsolatának, és hatásrendszerének érzékeny állapotjelzője. Ahhoz, hogy a víz minőségi állapotában és a természetes vízviszonyok más jellemzőiben tapasztalt változásokat valódi és teljes jelentőségükben lehessen értelmezni, és az így leszűrhető tanulságokat és következtetéseket a társadalmigazdasági tervezésben és igazgatásban az emberi fejlődés legfontosabb célkitűzései és irányelvei tükrében lehessen hasznosítani, a vízhasználat-szabályozás és a vízigény-szabályozás új fogalmainak és eszközeinek mielőbbi kidolgozására és intéz3 A vízhasználatok ós vízigények szabályozásának fogalomköréről és eszközrendszeréről a Vízügyi Közlemények 1976. évi :i. és 1978. évi 1. füzetében megjelent tárgybeli tanulmányok szolgálhatnak bevezető tájékozódásul. A tárgykörhöz szorosan kapcsolódó közgazdasági kérdéseket tárgyal Pa/ip Ferencnek és Szabó Sándornak a Vízügyi Közlemények 1077. évi 3. füzetében közölt „.4 környezetvédelem gazdasági kérdései a vízgazdálkodásban" címíí tanulmánya. 2»