Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Ismertetések 345 vízenergia-készlet jellemzi, melynek kiaknázását az európai ipar nagy energiaélisége sürgeti. A jelenleg folyó építési program leglátványosabb építkezése a Kölnbrein-gát építése. Ez a gát a Malta Fejlesztési Terv része, amely Karintia vízenergiájának hasznosítását célozza. A terv 900 MW beépített összteljesítményre 750 milliárd schilling összegű beruházást irányoz elő. Az ODK szervezi és irányítja a sokmilliárd schillinges építési programot, amely a kiváló karintiaiak mellett Európa építőipará­nak élvonalát és a legkiválóbb osztrák vízerőszakértőket vonzotta. Ezen a munka­helyen a mostoha körülmények miatt a munkások kivételesen magas bért kerestek. Az építési időszak rövid, májustól októberig tart, amikor a magas hegyek között az időjárás lehetővé teszi az építő munkát. A környező 2 — 3000 m magas havasokból a szél a hómezők hűvös levegőjét hozza. Az elmúlt két építési időszak eredményei: elkészült a gát háromnegyede, be­dolgoztak kb. 1 millió m 3 betont, és a tározótérben már 80 m-es vízmélység alakult ki. A 200 m magas gát Ausztria legmagasabb völgyzáró gátja. A gát és a tározó jellemző adatai a következők (1 — 4. ábra). Magassága: 200 m Korona szintje 1900,7 m tsz. f. Max. duzzasztási szint 1900 m tsz. f. Min. duzzasztási szint 1765 m sz. f. Koronán mért hossza: 620 m Gáttest legnagyobb vastagsága: 41 m A gát koronaszélessége: 8Jm Beépített beton mennyisége: 1,6 millió m 3 Tározótérfogat: 200 millió m 3 Vízhozam: 70 m 3/sec. A kettős görbületű beton ívgát ál­tal visszatartott víztömeg 200 millió m 3 lesz. A világon eddig csak három olyan gát ismert, amely nagyobb víznyomás­nak áll ellent. Az alvíz egy második tározót táp­lál, melyhez 200 000 m 3-es földgátat építenek. Szükség esetén ebből a tározó­ból nyomja fel a 2500 m hosszú és 170 m esésű alagút alján beépített két szi­vattyúturbina a vizet a felső tározóba. Így hidraulikus energiatározást hajta­nak végre. Az elektromos berendezés­ben lényeges újítás, hogy a gépek akár áramot termelnek, akár szivattyúznak, forgásirányuk nem változik. Az energia­termelés turbinaüzemben az 120 MW, energiaigény szivattyúüzemben 102 MW. A rövidre szabott építési időszak miatt a bedolgozandó beton napi meny­nyiségét 4500 — 5000 m 3-bcn határozták meg. Az adalékot a közelben bányász­ták, és felállítottak egy zúzdát és osz­tályozót is. A teljes termelés 800 t/óra volt. A szükséges vizet is helyi források­ból szerezték be. A szállításra és a hely 2. ábra. A 200 m magas Kölbrein gát met­szete. A gát 200 millió m 3 vizet tart vissza. Az ábra bemutatja a ferdülésmérő aknákat és az ellenőrző alagutakat. 1=duzzasztási szint, 2=részleges duzzasztási szint 1976, 3 = legkissebb duzzasztási szint: turbina üzem, 4=szivattyúüzem, 5 = inga-akna, 6=ellenőr­ző alagutak, 7 = vízzárófalak, 8—szivárgók, 9 = kötőinjektálás, 10 = leürítő vezeték, Qmax= 96 m 3/s, 11 = öblítő vezeték, Q m™=28 m 3/s 11 Vízügyi Közlemények

Next

/
Thumbnails
Contents