Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
342 Németh Miklós alakkal szemben egyrészt a számítás gyorsabbá, másrészt pontosabbá tételét is eredményezi. Ahhoz, hogy a vízhozamtest valódi nagyságát megkapjuk, a vízhozamtestnek ki kell elégítenie a következő feltételt ( 4. ábra) Q tényleges = 2 Vik- Fi 1-1 Az általunk (b pont alapján meghatározott) vízhozamtest ezt a feltételt nem tudja pontosan kielégíteni, mert: — a vízhozamtest térfogatának növekedése nem lineáris, — nem vettük figyelembe a folyó áradó vagy apadó voltát. (Ugyanannál a vízállásnál áradás mellett nagyobb vízhozam áll elő, mint apadás mellett.) A Qtényleges meghatározása vízhozamgörbe segítségével történhet. Kisebb pontosság esetén normál vízhozamgörbével, nagyobb pontosság elérése érdekében az ún. Kolupaila-ié\e vízhozamgörbe-kévével 3 dolgozhatunk. (A Kolupaila-iéle vízhozamgörbe-kéve kiküszöböli az áradás és apadás okozta szórást a vízhozamgörbén.) Az áradás és apadás hatása kis és középvizeknél (VITUKI alapján) kb. 5%-os, nagyvizeknél szélsőséges esetekben kb. 15 — 20%-os eltérést okoz. Mivel a Kolupailaiéle vízhozamgörbe-kéve a Dunára nem áll rendelkezésünkre, csak a normál vízhozamgörbével számíthatunk vízhozamot. (Az áradás és apadás hatását esetleg becsléssel vehetjük figyelembe.) A fent említett okok miatt a vízhozamtestet torzítani (nyújtani, vagy zsugorítani) kell, amit egy A arányossági tényezővel érhetünk el. Az arányossági tényező értéke: Qtényleges 2V l k -Ft l-l Ezzel az A tényezővel javítva minden függélyben minden C* értéket, megkapjuk a keresett sebességfelületet. Általában: Vix = A C* d) A keresztmetszeten belüli sebességek meghatározása után megszerkeszthetők az izotach vonalak. 3. Megjegyzések 1. Minél kisebb a Ha és H в vízállások közötti távolság, annál pontosabb a H choz meghatározott sebességeloszlás pontossága is. 2. A leírt módszert nemcsak interpolálásra, hanem extrapolálásra is felhasználhatjuk (természetesen sokkal kisebb pontossággal). 3. A módszer alkalmazásánál tekintettel kell lenni a keresztszelvényben a meder változására, így 1 — 2 évnél régebbi mérések csak fenntartásokkal fogadhatók el, és a keresztszelvény változását ellenőrizni kell. (Általában elmondható, hogy az i nflexiós szelvények gyorsabban, a tetőponti szelvények lassabban változnak.) 4. A vízszintes irányban való eloszlások legnagyobb görbületei a partoknál vannak, ezért itt kívánatos a vizsgálandó függélyek sűrítése. a Lásd: Németh Endre: Hidrológia és Hidrometria, 5S2. old.
