Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A közép-dunántúli vízmosáskötések 333 4. ábra. KDT elemekből épített vízmosáskötő gát alvízi képe (fotó: Párniczkg) Fig. 4. Downstream view of erosion check dam built of precast KDT units Bild 4. Schluchtsperre aus KDT-Elementen von Unterwasser gesehen A gátudvarok feltöltődése (7. ábra) a badacsonyi vízmosások esetén gyorsan, általában 4 —6 év alatt végbement. így pl. a Kulcsár-völgyi vízmosáscsoport első KDT-gátja 1963. évben épült, 1970. évben a gátudvarban, az első gáttól 16 m-re — kissé merészen közel — megépítettük a második KDT-gátat is, melynek gátudvara 85 —90%-ra már jelen sorok írásáig feltöltődött. Ezzel szemben 20 év alatt sem töltődött fel a rosszul elhelyezett, ún. Óriásgát gátudvara. A gátudvarban 20 — 25 m magas erdőállomány alakult ki, bizonyítva a hordalékmozgás hiányát. Az Oroszvölgyi gátak esetében jelenleg is probléma a fejgát és az alsó szelvényhez közeli gátak közötti igen jelentős szintkülönbség. A feltöltődött gátudvar és a fejgát között oly erős a berágódás, hogy jelenleg már a vízmosás melletti út használhatóságát fenyegeti. Megállapítható, liogy a hézagosan épült müvek csak részeredményeket adnak. Vízmosáskötő ((álak hibái A kőből vagy betonból épiilL gátak esetén leggyakoribb hiba a gát szárnyfalainak alámosása. Egy esetben tapasztaltam, hogy a gát bal partján a szárnyfal teljesen a levegőbe került, több esetben viszont a szárnyfalak alatt keletkező kisebb kimosások helyreállítását kellett elvégezni. Első esetben, a szárnyfal tel jes megkerülése okát megállapítani utólag nem lehetett. Feltételezés szerint a vízmosás mellett húzódó földúton lerohanó víz bontotta meg a szárnyfal melletti talajt, hiányzott a megfelelő bekötés. Kisebb rongálódások két okra vezethetők vissza: — a szárnyfalak nem megfelelő mélységre történő bekötése, és — a szárnyfalak mellé nem kellően tömörített visszatöltés.