Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

2. füzet - Szabó Elek: A körösladányi vízlépcső és létesítményei

.4 Körösladányi Vízlépcső 261 alatti tér levegőztetésének kérdése. A különböző üzemállapotok optimális üzemrendjének a meghatározásához, valamint az elzáró táblák vízelvezető képességének hitelesítéséhez ugyancsak értékes adatokkal szolgált a kismintakísérlet. e) A duzzasztómű kialakítása A vizsgálatok eredménye alapján kialakított duzzasztómű általános elrendezését és jellemző adatait a 7. és S. ábra tartalmazza. A duzzasztómű funkcionális szempontból legfontosabb eleme a mederpillér. A 4,0 m széles mederpillérben a technológiai berendezések helyezkednek el (9., 10., 11. ábra). — A felvíz felől a 91,0 m Orsz. szinten a két olajhidraulikus munkahenger 2 db tápegysége kapott helyet az olajleürítő zsompokkal, a mennyezeten tovább vezetett olaj csövekkel, a helyi vezérlő táblákkal; — A következő, fallal és ajtóval elválasztott tér a hidraulika tartók tere. Itt helyezkednek el a 91,0 in Orsz. szinten azok az acélszerkezetű tartók, amelyek az alattuk levő térben üzemben levő munkahengereket tartják, ide került elhelyezésre az útmérő berendezés mérőműszere és fali csatlakozódugaszoló aljzata, itt buknak le az olajcsövek a munkahengerekhez. Ennek a térnek az eltolható tetős födémnyílásán keresztül lehet a technológiai berendezéseket közvetlenül vagy közvetve beépítési helyükre juttatni. A tartók tere alatti 1,20 — 1,20 m-es aknában vannak üzemben a munkahengerek, a főelzárások benyúló csapjaihoz kapcsolódva. — Az alvíz felé eső harmadik tér a villamos tér. Itt kapott helyet a villamos elosztószekrény és a vezérlőszekrény. Ebből a helyiségből lehet programvezérléssel és egyedi vezérléssel üzemben tartani a munkahengereken keresztül az acélszerkezetű főelzárásokat. Itt adnak információkat a bejelzések a felvíz- és alvízállásról, az elzárások helyzetéről, a tápegységek és tápszivattyúk üzemi állapotáról. Ebből a térből lehet a hermetikusan záró fedlapok eltávolítása után a hidraulikus munkahengerek terébe bejutni. A fenti három tér természetes megvilágítását és az onnan való kilátást fémszerkezetű ablakok biztosítják. A pillér alvízi részén támaszkodik fel az iizemi Iiid, mely EHGE 18,60 — 110 A típusú előregyártott vb. gerendákból készült, beton pályaburkolattal (8. ábra). A gyalogjáróról lépcsőkön keresztül lehet lejutni a 91,0 m-es kezelőszintre, illetve a híd alatti folyosón keresztül a technológiai helyiségekbe. A tápkábelek a híd tartói között vezetnek a középső pillérig. A középső pillér folyosójából indul a kábelcsatorna a villamos szekrényhez. A hídról lehet Coles, ill. Johnes típusú autódaruval a szükséges emeléseket elvégezni. A parti pillérek 26,50 m hosszúságúak (7. ábra), koronaszélességük 2,10 in, alsó szélességük 3,00 m. A pillérek oldalfalának megfelelő részein acéllétrák biztosítják a lejutást a felvízi, illetve az alvízi Schőn-bakokhoz. A pillérek testében hallépcső van, melynek a szélessége 1.20 m, a medencék hossza 1,50 m, a lépcsők nagysága 0,20 m. A támfalak a felvízben és az alvízben egyaránt 37,25 m hosszúságúak (7. ábra). A támfalak felmenő, 2,00 m vastagságú teste bordákkal támaszkodik a 8,00 m széles alaplemezhez. A támfalak testében is továbbfut a hallépcső a szükséges hosszúságban. A homokos kavics háttöltés és a terv szerinti elhelyezésű csövek