Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

2. füzet - Kienitz Gábor: A vízminőség-védelemmel kapcsolatban jelentkező újabb vízrendezési feladatok

A vízminőség-védelem, vízrendezési feladatai 247 vált: az eltávozó víz elviszi annak a vegyi anyagnak egy részét, amire ott van szükség, ahová kiszórták és oda szállítja, ahol az fel nem becsülhető károkat okoz. A csapadékvizek helyi visszatartására irányuló erőfeszítéseket tehát célszerű minden eszközzel fokozni. Ez természetesen közös, összehangolt mezőgazdasági és vízrendezési feladatként oldandó meg. b) A lefolyó vizek elvezetésének irányításához eddig elégséges volt azokra nézve vízállás-, illetve vízhozamészlelési adatok beszerzése. A jövőben ez nem lesz elegendő; az eddigi észleléseket kulcsjelentőségű szelvényekben végzett rendszeres vízminőség-észlelésekkel is ki kell egészíteni annak érdekében, hogy a vizek lefolyását megfelelően irányíthassuk. c) Ügy látszik, hogy a vízrendezési feladatokat két, egymástól teljesen eltérő jellegű időszak alapján szét kell választanunk. Az egyik a téli félév, amelynek nagy és általában kevéssé szennyezett lefolyását a „hagyományos" úton lehet levezetni a helyileg adott vízrendszer segítségével (az ilyenkor esetleg lemosott — elsősorban nitrogén — műtrágya csak akkor jelent veszélyt, a levezetett víztömegeket illetően, ha a befogadó állóvíz, ahol felhalmozódásával eutrofizációt okoz). A másik a tenyészidőszak, az azt közvetlenül megelőző időszakkal együtt, amelynek vegyi anyagokkal szennyeződő vizeit nem szabad közvetlenül a vízrendszerbe bebocsátani, hanem vésztározórendszert kell azok befogadására kiépíteni, a vízminőség változásától függő ideiglenes, vagy végleges visszatartás céljából (úgy látszik, hogy a hígítás szerepe, ha szóba jöhet is, alárendeltebb lesz). Külön problémát jelent ekkor a tározótér és környezete tartós elszennyeződésének megakadályozása a megfelelő eljárások megtalálásával. d) Ki kell dolgozni az újrendszerü, tenyészidőszakon belüli lefolyásszabályozás technológiai és üzemi problémáinak megoldását. e) Minden vízrendezett területre célszerű olyan jellegű vízminőség-védelmi vízkormányzási stratégiai terv kidolgozása, mint amilyet itt a Mirhó—Gyolcsi belvízöblözet vonatkozásában ismertettünk. c) Az új vízrendezési feladatokkal kapcsolatban jelentkező kutatási feladatok A felsorolt problémák, illetve feladatok mind sík területeken (amelyekre itt bemutatott vizsgálataink vonatkoztak), mind dombvidéki területeken (ahol ugyanezek a problémák némileg eltérő jelleggel jelentkeznek) igen sok kutatási kérdést vetnek fel. Ezek közül legfontosabbakként a következőket lehet megemlíteni. a) Vízgazdálkodási szempontból hasonlónak minősülő területegységenként meg kell állapítani a tenyészidőszakban és az azt közvetlenül megelőző időszakban várható csapadékok és a jelenlegi agrotechnika melletti lefolyások különféle valószínűséggel várható értékeit. b) Megfigyelés- és kísérletsorozatokat kell indítani a mezőgazdaság által alkalmazott vegyszerek különféle feltételek melletti lemosódási hányadának megállapítására. E kutatásokra kézenfekvő módon a már meglevő kísérleti és tájjellemző vízgyűjtők alkalmasak, ahol a folyamatban levő vizsgálatokat ilyen jellegű megfigyelésekkel is ki kellene egészíteni. c) Ki kell dolgozni olyan vízminőség-észlelési rendszert, melynek adatszolgáltatása alapján c.öntések hozhatók a vízminőség-védelmet szolgáló vízkormányzás során.