Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

2. füzet - Kienitz Gábor: A vízminőség-védelemmel kapcsolatban jelentkező újabb vízrendezési feladatok

228 Kienitz Gábor rendkívüli esetekben (havária-jelleggel) fordulnak elő. Ezek a víztömegek és ezek a behatások találkozhatnak, a lefolyó vizekbe szennyező anyag kerülhet, amely a lefolyás útvonala mentén veszélyeztetheti a vízben élő növény- és állatvilágot, a teljes vízi környezetet és a víznek a további használatát. A szennyezések származhatnak ipari tevékenységből, a közlekedésből és szállításból, valamint a mezőgazdaságból. Figyelembe véve, hogy a környezetvédelemért felelős hatóságaink tervszerűen dolgoznak a vízminőség-szabályozás érdekében, a fenti — általános jellegű — megállapításokat szűkíthetjük azáltal, hogy feltételezzük, hogy az ipari tevékenység folytán nem volna szabad rendszeres jelleggel vizeinkbe azok adott viszonyai között meg nem engedhető szennyeződéseknek kerülnie. így a veszély elsősorban a rendkívüli szennyeződések oldaláról jelentkezik a vízrendezéssel érintett víztömegek szempontjából. Röviden áttekintve, ezek a következők: — Ipari tevékenységből eredő rendkívüli vízszennyeződés a gyártási, illetve a szennyvíztisztítási technológiában bekövetkezett üzemzavar, vagy meghibásodás folytán jöhet létre; általában sav-, lúg-, olaj-, nehézfémsó-szennyeződés, vagy mérgező szerves vegyi anyag megjelenését jelenti. Ezek a problémák azonban jellegüknél fogva inkább vízfolyások esetében szoktak jelentkezni, a vízrendezésnél szereplő, időszakosan megjelenő lefolyás szennyeződése szempontjából nem tekinthetők tipikus veszélyforrásnak. — Közlekedésből és szállításból eredő rendkívüli vízszennyeződés (beleértve a csővezetéken át történő szállítást is) olyankor fordulhat elő, amikor a szállítás eszközének meghibásodása, törése folytán olaj, üzemanyag, vagy valamely szállított vegyi anyag ömlik ki. Veszélyt jelent minden, csatornával párhuzamosan vezetett, vagy ezt keresztező út, vasút vagy csővezeték. Ilyen balesetek bármikor előfordulhatnak, időszakos lefolyás idején is, ezért ezek lehetőségével vízrendezési szempontból is számolni kell. — Mezőgazdasági müvelésből eredő vízszennyeződés (itt már kérdéses a „rendkívüli" jelző használata, ezért mellőzzük) a különféle műtrágyák, növényvédő és talaj fertőtlenítő vegyszerek használatából keletkezhet. Ezeket meghatározott terv szerint rendszeresen kijuttatják a vízgyűjtőterületre, vagyis ugyanoda, ahol azok a víztömegek a csapadékból keletkeznek, amelyekkel vízrendezési tevékenységünk során dolgunk van. De gondolnunk kell arra is, hogy ugyanezeknek az anyagoknak a tárolásával és kihordásával kapcsolatban is előfordulhatnak — ezúttal valóban „rendkívüli" — baleset jellegű események, amikor a vegyszerek tömény állapotban juthatnak be a lefolyó vizekbe, nem számítva a nagyüzemi állattartással kapcsolatos váratlan szennyeződés (pl. hígtrágya-bemosódás) lehetőségét is. Mindezeket figyelembe véve, a mezőgazdaság kemizálása veszélyezteti leggyakrabban a vízrendezés által érintett víztömegek vízminőségét. A fentiekben azt tekintettük át, hogy milyen emberi tevékenységek során milyen szennyeződések érhetik a vízrendezéssel érintett víztömegeket. Rá kell azonban mutatnunk arra is, hogy maguk ezek a víztömegek is megzavarhatják az ipari, közlekedési, szállítási és mezőgazdasági tevékenységeket oly módon, hogy azokat megkárosítva önmagukat szennyezik. Az ár- és belvizektől megrongált ipari létesítmények, közlekedési és szállítási eszközök, valamint mezőgazdasági vegyszerraktárak ugyanolyan jellegű veszélyek forrásai lehetnek, mint amilyeneket az előbbiekben vázoltunk, sőt vízszennyeződés szempontjából még súlyosabb helyzetek is kialakulhatnak (az árvízkárokon túlmenőleg).