Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
2. füzet - Kovács György: A síkvidéki vízrendezés és tározás alapelveinek korszerűsítése
A síkvidéki vízrendezés korszerűsítése 219 sára alkalmas. A munkanemenként elvégzett költségszámítás szerint a tározó és a szivattyútelep létesítési költsége 612 millió Ft. Elemezték — bár csak közelítően—a gyűjtőrendszer süllyesztésének beruházási igényét is, és azt 10 000 haonként 170 millió Ft-ra becsülték. Az új adatokat összevetve a tanulmányunkban adott közelítésekkel, megállapítható, hogy az általunk egységként vizsgált 25 000 ha-os terület kiszolgálására valóban 30 millió m 3-es tározótér létesítése szükséges, azonban előnyösebbnek tűnik, ha ezt két 15 millió m 3-es egységből alakítjuk ki. A részletes költségelemzés szerint akkor a beruházási igény : 2 tározó és szivattyútelep (à. 612 millió Ft) ' 1224 millió Ft 25 000 ha gvűjtőrendszer süllyesztése (170 millió Ft/10 000 ha) " 425 millió Ft összesen: 1649 millió Ft Az előzetes költségbecslés tehát elfogadható a további elemzések számára is. A síkvidéki vízrendezés és tározás illeszkedése a vízgazdálkodás távlati tervébe A népgazdaság tervezett hosszú távú fejlesztését elemző vizsgálatok egyértelműen jelzik, hogy a víz olyan alapvetően fontos természeti kincsünk, amely mással nem pótolható, és hiánya a különböző ágak igényelt és arányos fejlődését korlátozhatja. Szükséges ezért, hogy vízkincsünkkel okszerűen gazdálkodjunk és jelentős erőfeszítéseket kell tennünk hasznosítható készleteink növelése érdekében. A készletnövelés legjelentősebb eszköze a természetes hidrológiai körfolyamat mozgásának megfelelően időben, véletlen jelleggel és területhez kötötten jelentkező vízhozamok megfelelő átcsoportosítása olyan módon, hogy azok térben és időben jobban igazodjanak az igények jelentkezéséhez. Ez a cél lefolyásszabályozással, az átvezetéseket és tározókat összekapcsoló többcélú regionális vízgazdálkodási rendszerek megvalósításával érhető el. Az OMFB keretében elemző tanulmányban mérték fel a vízigény távlatban várható alakulását, valamint a jelzett igények fedezéséhez szükséges vízgazdálkodási tevékenység fő irányait. Ezt követően került sor a többcélú vízgazdálkodási rendszerek kialakításának műszaki feltételeit, a szükséges létesítmények építésének legcélszerűbb ütemezését vizsgáló tanulmány kidolgozására. Az elemzés egyik lényeges megállapítása, hogy gyors ütemben folytatnunk kell a Tisza-völgyi egységes vizkorrnányzási rendszer nagy létesítményeinek építését, inert a határon túli területeken várható vízelvonás és saját igényeink növekedése elsősorban ezen a területen okozhat — már a közeljövőben is — jelentős vízhiányt. Ennek a rendszernek zavartalan működése 1990-ben 1,8 km 3 tározótér (illetőleg ilyen tározótérrel egyenértékű vízátvezetés) biztosítását, 2000-re pedig 2,8 km 3 tározó üzemét teszi szükségessé a Tisza-völgyben még akkor is, ha a vízfelhasználás korlátozása érdekében viszonylag mérsékelt öntözésfejlesztéssel számolunk. Az elmondottak szemléltetésére 1. ábraként ismételjük az idézett OMFB tanulmány egy vázlatát, amelyen a vízmérlegvizsgálatok eredményeit rögzítették. 3«