Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

1. füzet - Kovács Dezső: A Duna-Ankét 1977-ben

Duna-ankét 19 77 133 ban legyenek. A Főváros vízellátását a két nagy [kavicsterasz bázisra telepített partiszűrésű kútrendszerekre építették, ill. építik fel, ezért ezek védelmét biztotosítani kell. A mederkotrással ui. a partiszűrésű víztermelést nemcsak befolyásolhatják, hanem tönkre is tehetik. Dr. Somogyi Sáiulor, a MTA Földrajztudományi Kutató Intézet részéről végig elemezte a Duna különböző jellegű folyószakasz típusait és összefoglalóan megállapította, hogy amint az egyes szakaszokon különböző intenzitású és minőségű mederképző tényezők működnek, azonképpen differenciált hatású lesz az ipari jellegű kavicskotrások hatása is. Annak folyamatosságát és nagyságrendjét is számításba kell venni azonban adatok hiányában csak egy általános összkép adására szorítkozhattak. Molnár István, oki. mérnök, FŐMTKRV, kiegészítette az előadást azzal, hogy az ország építőipari kavicsigényének csupán 40%-a nyer fedezetet a vízügyi szolgálat által kitermelt kavicsból. Felhívta a figyelmet a kőbányák beton adalékanyag előállításának szükségességére. Dr. Benedek Pál, oki. mérnök, VITUKI, kifejezésre juttatta a vízminőségi szakember gondjait. Ismeretes, hogy a fenékiszapban sok szennyezőanyag, pl. olaj, nehézfém rakódik le, ezért vízellátás szempontjából igen fontos, hogy kotrás előtt megnézzék, mi van a íenékiszapban. 5. A Duna Szob alatti szakaszának szabályozása és kapcsolata a szomszédos országok szabályozási terveihez' DR. C.SOMA JÁNOS A Duna Rajka—Gönyű—Szob közötti szakaszának általános szabályozási tervéhez csatlakozóan, elkészült a Szob—déli országhatár közötti szakasz szabályozásának koncepcióterve. Ennek alapulvételével általános szabályozási terv kidolgozása folyamatban van. Az előadás a koncepcióterv alapján bemutatja a Szob—déli országhatár közötti szakasz szabályozásának célkitűzéseit, röviden jellemzi a szakasz morfológiai viszonyait és szabályozottságát, valamint a hajózási viszonyokat. Vázolja a szabályozás feltételeit és kötöttségeit, ismerteti a méretezés módját, a főméreteket, a tervezett szelvényeket és vonalazást. A koncepcióterv tematikája a ,

.Jaroslav Cerni", Beográd, Kutatóintézettel, ill. a jugoszláv vízügyi szervekkel közösen készült, így módszereit tekintve értelemszerűen alkalmazható a déli országhatár alatti közösérdekű szakaszra is. Biztosított tehát annak lehetősége, hogy a Duna teljes magyar—jugoszláv közösérdekű szakaszára azonos koncepciójú szabályozási terv készüljön. Hozzászólások Ráez Elek üzemmérnök, Vízügyi Igazgatóság, Budapest, hangsúlyozta, hogy a készülő általános szabályozási terv megkönnyíti a tervezést, kivitelezést egyaránt. Vázolta azt a felelősséget és feladatot, amelyet a szabályozási terv megvalósítása, állandó korszerűsítése a gyakorlati folyószabályozó szakemberekre hárít. E feladatok végrehajtására javasolta egy korszerű műszerekkel felszerelt és jól kiképzett felmérő csoport létrehozását. Dunlina Boáié, a DTD Zombori Folyamszabályozási Üzem igazgatója, részletesen, szakaszokra bontva ismertette a jugoszláv közösérdekü Duna-szakaszon I960— 197G. évek között elvégzett szabályozási munkálatokat. Utalt a megépült szabályozási művek hatásának megfigyelésére, a meder állandósulási folyamatára és a víz, a hordalék és a jég levonulási viszonyainak, valamint a hajózási viszo7 Előadó: Dr. Csorna János, oki. mérnök, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Vízrajzi Intézet (Budapest).