Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

1. füzet - Balogh János-Klimó Erzsébet: A csepegtető öntözés szárnyvezetékeinek méretezése

118 Balogh J.—Klimó E. q

c

s — az egyes csepegtető testek vízkibocsátása D = a szárnyvezeték csőátmérője H

0 = a kezdő nyomás a szárnyvezeték elején H = nyomásveszteség a szárny mentén H

m = a szárny végén mutatkozó nyornásmaradvány Az L értékét legtöbbször az öntözendő tábla szélessége dönti el, de összefüggésben van az osztóhálózat sűrűségével is; A Al a növényállomány egyedei tőtávolságának a függvénye. A szárny vezeték csepegtető testeinek a számát (N) végeredményben az N

=Ti ™ hányados adja. A q

c

s vízhozam esetében az a követelmény, hogy <7l^?2 = ?3= • • -<ln (

1

3) legyen. Vagyis az egyes csepegtető testek vízadagolása legyen gyakorlatilag azonos. Miután a szárnyvezeték alsó vége zárt, a szárny kezdő vízszállítása (Q

s

z). (?

Sz= J>cs- (14) 1 Az egyes csepegtető testeket megelőző szárnyvezeték szakaszok vízszállítása tehát (?, - «?„-?,cs), ((?sz —2<7cs)> (Ö

s

z—3<7

c

s), ... (Q

m—(N— 1 )r

/c

s). (15 A H

0 kezdő nyomást a szárnyvezeték elején úgy kell megválasztani, hogy ismerve a választott csepegtető típust és a választott cső súrlódási veszteségét a csepegtető testet megelőző szakaszon elegendő nyomás maradjon a q

c

s vízhozam kiszolgáltatásához. A AH nyomásveszteség a vízszállítás függvénye. A csepegtető szárnyon belüli nyomásviszonyok a következők szerint jellemezhetők, ha (16

) akkor a (15) összefüggések alapján a szárny egyes szakaszain az alábbi nyomásértékek állnak elő H

0, (H

0 — î(Q

s

l—q

c

s)), (H

0-î(Q

n-2qJ), (H

0-Î(Q

S

I-3qJ), ... ...(H°-f(QJN-l\qJ ... H

m. (17) Miután így a szárnyvezetéken belül az egyes csepegtető testeknél elkerülhetetlenül eltérő nyomások állnak rendelkezésre a csepegtető testek működtetéséhez, az egyenletes, egyforma vízadagolás biztosításához nincs más lehetőség, mint a