Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

1. füzet - Balogh János-Klimó Erzsébet: A csepegtető öntözés szárnyvezetékeinek méretezése

116 Balogh J.—Klimó E. dúlnak elő, a vízhozamok, s ezzel a vízsebességek csak a kapott értékeknél nagyobbak lehetnek. Ez pedig azt jelenti, hogy nem követünk el hibát, ha a csepegtető szárnyvezetékekbeli vízmozgást kizárólag turbulensnek tételezzük fel. Az eltérő „Я" értékek meghatározása után a bemért csöveket felhasítva azt tapasztaltuk, hogy a csövek belső felülete szabad szemmel láthatóan is eltérő érdességű. A legsimább — szinte tükörsima — a 19/16 mm-es csövek felülete. A legérdesebb a 16/15 mm-esé és kevésbé érdesnek tűnik a 12/10 mm-es. Tekintve azt, hogy a 19/16 mm-es cső a PEMÜ, a másik kettő pedig a MÜKI gyártmánya, az érdességbeli eltérések okai valószínűleg az eltérő gyártási technológiából adódnak. A vizsgálatok egyik eredményeként a MÜKI csövek gyártási technológiájának a felülvizsgálata javasolható (8. ábra). 2. A csepegte! ő szárnyvezetékek összeállítása A csepegtető öntözőberendezések vízadagoló elemei a csepegtető szárnyvezetékek. Ezeket csepegtető testekből és kis átmérőjű csövekből, illetőleg perforált tömlőkből állítják össze. Feladatuk a növényállomány egyedi vízigényének megfelelő vízadagolás. A mezőgazdasági nagyüzemekben alkalmazható öntözőberendezések csepegtető szárnyvezetékeinek lényegében három alapvető követelményt kell kielégíteniük. Ezek az alábbiak: a) a nagyüzemi táblák méreteinek megfelelő szárny vezetékek sokszor 200— 300 m hosszúságúak; b) a szárnyvezetékek mentén elhelyezett csepegtető testek vízkibocsátása között jelentős különbség nem engedhető meg; c) a beruházási költségek csökkentése és az építkezés egyszerűsítése miatt törekedni kell a lehető legkisebb és végig egységes csőátmérők alkalmazására. E hármas követelmény teljesítése nem könnyű dolog. A csepegtető öntözéseket kialakító fejlett kapitalista országokban a problémák megoldása egyszerűbb, mivel üzemeikben a szárnyvezetékek csak kivételesen érik el a 80— 100 m hosszúságot, 13—32 mm átmérőjű csövet vagy tömlőt használnak, végül 15%-os különbségeket engednek meg a csepegtető testek vízhozamában. A mi mezőgazdasági nagyüzemeinkben azonba az a) alatti követelmény viszonylag nagy csőátmérőt tenne szükségessé, ami ellentétes ас) alatt előírtakkal. Ha viszont a csőátmérő kicsi, akkor a b) alatt megkívánt egyenletes vízadagolás ütközik akadályba. a) Csepegtető szárnyvezetékek hidraulikája A csepegtető szárnyak esetében tehát alapvető feltétel, hogy az egyes csepegtető testekből kiáramló vízhozam (q) a szárny teljes hosszában azonos legyen. A szárny mentén így kialakuló hidraulikai helyzetet a 9/a és b ábra elvi sémái mutatják be. A szárnyvezetékeket meghatározzák a következő adatok : L = a szárnyvezeték hossza Al = a csepegtető testek egymástól való távolsága a szárny mentén