Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
1. füzet - Salamin András: Lefolyás-vizsgálatok egységárhullámmal
Lefolyásvizsgá latok 99 ló értékek szerepelnek. Л megoldás eredményeit ellenőrizni kell, hogy a feladat peremfeltételeinek eleget tesznek-e. a) Fizikai feltétel, hogy a számított ordináták ne legyenek negatívak * 0 k= 1, ..., к b) Fizikai feltétel továbbá, hogy a számított egységnyi árhullám árhullámalakot kövessen, pl. egycsúcsú egységnyi árhullám esetén UjäOJÄ . . .<(i / = (í ma x>U (+ 1>li, + 2> ... c) A számított árhullámmal a mértet a legnagyobb értékeknél közelítsük meg a legjobban. Ha a feladat megoldása nem elégíti ki az a, b, с feltételeket, akkor a kezdő érléket, illetve értékeket javítani kell, és a számítást újból el kell végezni. Ezeket a műveleteket addig kell végezni, míg a megoldás peremfeltételeinknek eleget nem tesz. A megoldás gyorsaságát lényegesen befolyásolja a javítás minősége. A javítás a feltételek összetettsége miatt számítógépbe nem programozható. A feladat megoldása nyilvánvalóan minden összetartozó árhullám és csapadék-idősorhoz egy-egy egységnyi árhullámképet rendel. Az így kapott, a vizsgált szelvényre vonatkozó egységnyi árhullámsereg mind a tervezés, mind az előrejelzés számára lényeges alapadatul szolgálhat. Egységnyi árhullám meghatározásra mutat példát a 4. ábra. .4. Eredmények értékelése Az előzőekben ismertetett módszer szerint tehát minden egyes árhullámhoz meghatározható az egységnyi árhullámkép. Rendszerhidrológiai elnevezés szerint a vizsgálat lineáris, időinvariáns rendszer elemzés, ahol az input adatokat a csapadékintenzitás idősorok, míg az output adatokat a vízhozam idősorok jelentik. Az egységnyi árhullámok eddigi alkalmazásánál feltételezték a teljes időinvarianciát az egyes árhullámok kialakulásánál. A különböző nagyságú (3,9 — 488 km 2-es) vízgvűjtők árhullámainak vizsgálatánál az egyes vízgyűjtőkre kapott egységnyi árhullámképseregek nagy szórásuk miatt egy egységnyi árhullámmal nem helyettesíthetők. Ha azonban az időinvarianciát csak az egyes árhullámok kialakulásán belüli időszakra és nem különböző árhullámokra tételezzük fel — tehát a teljes vízhozamidősor ún. elemi időintervallumaira —, akkor az egyes vízgyűjtők egységnyi árhulláinsereggel jellemezhetők. A különböző nagyságú vízgyűjtőkre elvégzett vizsgálatok a következőket eredményezték. A meghatározott egységnyi árhullámképsereg egyes árhullámképeit paraméteres függvénnyel (trapézzal) közelítettük, és a trapéz paraméterei között az a=/(ií max), b=j(u max), (22) c = /(a max) közelítő függvénykapcsolatokat mutattunk ki. Ahol a — a trapéz árhullámkép áradóágának hossza (idő), b — a trapéz árhulláinké]) apadóágának hossza (idő), с — a trapéz árhullámkép tetőzőágának hossza
