Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
1. füzet - Salamin András: Lefolyás-vizsgálatok egységárhullámmal
Lefolyásvizsgá latok 91 a hatékony csapadék meghatározására, amely az ismert adatok függvényében tetszőlegesen pontosítható megoldást ad. Feltevések a) Első feltevésünk, hogy a lefolyási folyamatot az alábbi szimbolikus egyenlettel jellemezhetjük : C=B + P+L (2) ahol С a lehullott csapadék, В a beszivárgott víz (ide tartozik a felszín alatti lefolyás azon része is, mely az általunk megadott pontosság mellett árhullám-összetevőként már nem jelentkezik), L a lefolyó csapadék — hatékony csapadék — amely tartalmazza a felszínen lefolyt csapadék mellett a felszínalatti lefolyásnak azt a mennyiségét, amely az árhullám összetevőjeként szerepelhet, P az elpárolgott csapadék. Mind a négy mennyiség természetesen időtől, tértől és számos klimatikus, topográfiai tényezőtől függő változó. b) Második feltevésünk, hogy kisvízgyűjtők árhullámainál a levonulás gyorsasága miatt a párolgás (P) értéke elhanyagolható, azaz P~0 Vizsgálatunk célja tehát a (2) egyenlet megoldása L-re, azaz L(t, X, íj, z, s)=C(t, X, ij, z, s)-B(t, X, у, z, s) (3) ahol t idő, X, y, z térbeli koordináták, és s egyéb változók. Az egyenlet jobb oldalán szereplő С értéke időben és térben mérhető, értékének ismerete feltétlen szükséges. А В beszivárgás időbeli, térbeli eloszlását nem ismerjük, de ismerhetjük a beszivárgási folyamat peremfeltételeit, azaz a vízgyűjtő szivárogtató képességének térbeli eloszlását az idő, eső-intenzitás, esésviszonyok, talajnedvesség, talajnem stb. függvényében. Л szivárogtató képesség területi jellemzőinek előállítása a sok változó miatt azonban igen nehéz, a gyakorlatban rendelkezésre álló adatok alapján általában nem határozható meg. Ha ellenben feltételezzük, hogy adott helyre a szivárogtató képesség dimenzió nélküli jelleggörbéje — megfelelő számú szivárgási kísérlet alapján — előállítható, akkor az alábbiakban ismertetett módszer már eredményre vezethet. A szivárgás jellemzésére a közismert összefüggést használva kapjuk, hogy a beszivárgás intenzitása l/a ábrának megfelelően: k=k 1+(k 0-k 1)t~ a (4) A (4) összefüggésben Kazó B. Péli-völgyi, valamint Zsuffa I. bakonynánai beszivárgási kísérleteinél 20—30 perc alatt eléri a k Y konstans értéket — természetesen állandó intenzitás mellett —, míg az első 8 — 14 percben к beszivárgás értéke nagyságrendekkel különbözik Aj-től A"»/;, tehát (4) helyettesíthető к = к 0Г а (5) összefüggéssel.
