Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

1. füzet - Kollár Ferenc-Orlóczi István: A csongrádi vízlépcső tervezése

A Csongrádi Vízlépcső tervezése (il A 11. változatnál vizsgálták a Körös víziút paramétereit és megállapították, hogy a torkolat-Békésszentandrási duzzasztó közötti szakaszon a kanyarulati sugár a hajózási szélesség — sem az Európa I. kategóriájú hajók, sem az EGB I. kategóriájú (250—400 tonnás önjáró hajók) víziút feltételeinek — nem felel meg. A víziút fejlesztés becsült költségigénye ugyancsak 1973. évi árszinten millió Ft-ban: I. változat II. változat min.Dv= 83,50 m 80,50 m 80,50 m a) Tisza (Európa Il/a); Körös (Európa II) Építés 123,0 285,4 285,4 575,0 Egyéb 17,0 44,6 44,6 85,0 összesen 140,0 330,0 330,0 660,0 b) Tisza (Európa 11); Körös (Európa I) Építés 71.0 207,4 207,4 470,2 Egyéb 9,0 22,6 22,6 69,8 összesen 80,0 230.0 230,0 540,0 Az 1. változat esetén csak a tiszai víziút adatai szerepelnek, a 11. változatnál azonban a Tisza és a Kőrös, ahol a Körös Békésszentandrásig terjedő szakaszának költsége a Bökényi vízlépcső átépítését nem tartalmazza, mert az akkor megszüntethető. A folyószabályozási és a víziútfejlesztési költségekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy ezeknek a munkáknak elvégzése nem feltétele a duzzasztás megkezdésének. b) A vízkészletnövelés cs vízelvezetés lehetőségei A Csongrádi Vízlépcsőhöz kapcsolódóan három nagyobb mértékű tározási lehetőség kínálkozik: — a vízfolyás duzzasztott bögéjében; — a Kiskörei Vízlépcső bögéjében; — az alpári nyári gáttal védett térségben. A vízfolyás duzzasztott bögéjében a maximális és minimális Dv között hasznos tározótérfogat az átfolyó vízhozamtól függően, a felszíngörbéknek megfelelően változik. A 45 m

3/s minimális kiskörei leeresztéshez tartozó tározási görbéket a 17. ábra tartalmazza. A Kiskörei Vízlépcső üzemszerű duzzasztási szintje természetes alvízi viszonyok esetén csak 90,50 m (Orsz.) lehet. A Csongrádi Vízlépcsővel állandósított alvízszintnél a tározási szint a műtárgy állékonyságának és a csőturbinák kavitálásának veszélyeztetése nélkül a 90,50 m (Orsz.)-ról 91,20 m (Orsz.)-ra emelhető, ami 100 millió m

3 többlet tározóteret jelent. Az alpári öblözet tározóként való hasznosítását az Országos Vízgazdálkodási Keretterv is előirányozta. A Csongrádi Vízlépcső tervezése során több változatot vizsgáltak. Megállapították, hogy 86,50 m Orsz. szintnél alacsonyabb vízszintű tározót, sem önállóan, sem hullámtériként nem gazdaságos építeni. Л környezeti 4 Vízügyi Közlemények