Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

1. füzet - Kollár Ferenc-Orlóczi István: A csongrádi vízlépcső tervezése

42 Kollár F.—Orlóczi I. 11. ábra. Völgyszelvény Tiszaalpár községnél Рис. 11. Профиль долины у поселка Тисаалпар Fig. 11. Valley cross-section at the village Tiszaalpár esetben tehát feltétlenül nagyobb kapcsolódó költségekkel kell számolni, mint a torkolat feletti vízlépcsőnél, azonban a duzzasztás miatti fejlesztés egyben növeli az érintett területek védelmi biztonságát. A vízlépcső eredményeinek, hatásainak körét és mértékét elsősorban a duzzasztást vízszint, m. (Orsz.) magasságban (továbbiakban Dv) valamint ennek időbeli rendje határozza meg. A részletesebb vizsgálatot megelőzően ennél a változónál is először a lehetséges értéktartományt indokolt megállapítani. A Tisza vízjárását a 14. ábrának, a Csongrádi szelvény 60 éves vízállásidősora alapján szerkesztett grafikonjai jellemzik. Az a jelű vonal az átlagos (hagyományos) tartóssági görbe az LNV = 86,50 és LKV=73,20 m Orsz. vízjátéktartományban. Ab jelű vonalsereg valamely értéket elért vagy meghaladott vízállások éven belüli különböző valószínűségű tartósságát ábrázolja. A d és а с vonalak a nagy és kis vizek eloszlás görbéi. A vízállás minden évben meghaladja a 79,50 m (Orsz.) szintet és az évi nagy vízállások előfordulási valószínűségének legnagyobb változékonysága a 83,00 — 84,00 szintek között van. Az évi nagy vízállás nagy valószínűséggel meghaladja a 80,00 m (Orsz.) szintet, mig a kis víz minden évben a 77,00 m (Orsz.) szint alatt marad. A vízkészletgazdálkodás és a vízerőhasznosítás érdekének a lehetséges legnagyobb duzzasztási szint, valamint a legnagyobb duzzasztási tartomány felel meg. Ezzel ellentétes az ár- és belvízvédelem igénye. A környezeti, a védelmi biztonság megteremtésének feltételei adottságok szerint a Tiszán a műszakilag és gazdaságilag még reális legnagyobb duzzasztási szint a 85,00—86,50 m (Orsz.) magassági tartományban jelölhető ki. Ez a 14. ábra с vonala szerint a teljes vízállásváltozás mintegy 100%-os szabályozottságának felel meg. A tiszai folyószakaszon a morfológiai feltételekből is következik egy jellegzetes szint. A hullámtéri terep általában az 550—650 cm-es csongrádi vízállással