Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

506 Papp G.: Vízerő-hasznosítás az osztrák Dráván m 2. ábra. A középső- és az Alsó-Dráva hossz-szelvénye 2. A középső és az alsó osztrák Dráva-szakasz erőművei A Dráva Villach—Lavamünd közötti 106 km-es szakaszának vízerő-hasznosítására az 1940-es években készített első kerettervben 15 kisesésü erőmű szerepelt. Az egyes erőművek hasznos esése 6 — 13 m volt. Az első vízerőmű, a Schwabeck, 1939 és 43 közötti építésénél szerzett kedvező tapasztalatok alapján új kerettervet készítettek, amelyben már csak 7 kis- és közepes esésű vízerőmű szerepelt, 9 —24 m közötti hasznos eséssel. A lépcsőzés ezen változatának hossz-szelvényét a 2. ábra mutatja. A tervezett 7 vízerőműből jelenleg már 6 működik, a hetediket, Annabrückét, építik. A működő erőművek és duzzasztóművek jellemző műszaki paramétereit a II. táblázatban foglaltuk össze. a) Az osztrák Dráva-szakasz középső szakaszának erőművei A szakasz legfelső vízerőműve a Rosegg St. Jakob-i, amely az 1969 és 74 közötti időben épült. Az erőmű a vízerőtelep elhelyezése szempontjából üzemvízcsatornás, a turbinákat tápláló vízhozamot 3,5 km hosszú mesterséges csatornán — üzemvízcsatornán — vezetik a vízerőtelepbe. Ilyen elrendezéssel a duzzasztóműnél koncentráltan létrehozott esést az eredeti meder 7 km hosszú liajtűkanyarának esésével is növelni tudták. A duzzasztómű és a vízerőtelep elhelyezését a 3. ábra mutatja. Műszakilag újszerűnek és gazdaságosnak tűnik a felvíz és alvíz közötti magasságkülönbségből adódó vízszintes erőnek a meder alatti rétegbe történő bekötése és egyenletes elosztása. Kihasználva közvetlen a meder alatti 22 — 25 m vastag dolomitréteg nyomószilárdságát a vízszintes erőt ebbe a kőzetbe kötötték be, a mederfenék alá kb. 18 m mélyen horgonyrudakkal. A bekötés elrendezését hosszmetszetben a 4. ábra mutatja. Pillérenként 2 sorban 13 — 13 db 36 mm átmérőjű nagyszilárdságú acélrudakat (folyáshatár 85 kp/mm

2, szakítószilárdság 105 kp/mm

2) alkalmaztak