Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
496 Balogh János játszott szerepére jellemző, hogy hazánk édesvíz-készleteiből a mezőgazdaságilag művelt területek vízfogyasztása 4 — 5 km 3-re, az öntözött területek öntözővíz-felhasználása 1,2 — 2 km 3-re becsülhető. Az evapotranszpiráció jelenségével, törvényszerűségeinek feltárásával foglalkozó kutatómunka nemzetközi méretűvé fejlődése gyakorlatilag az 1950-es évek elejéhez, Thornwaite (USA), Penmann (Anglia) és Turc (Franciaország) munkásságához köthető. Magyarországon az evapotranszspirációval az 1950-es években Petrasovits és Balogh kezdenek el foglalkozni. Az evapotranszspirációval összefüggő szervezett kutatómunka kezdetei pedig az 1960-as évtized elejére tehetők. Az 1970-es évek közepére Magyarországon 16 —18 evapotranszspirációs mérőhely működik, 6 kutatóintézmény és mintegy 15 — 20 kutató munkálkodik az evapotranszspiráció jelenségeinek sokoldalú vizsgálatán. Az eddig feltárt törvényszerűségeinek felhasználásával állapították meg a kölönböző növényi kultúrák öntözéséhez felhasználható öntözővíz-mennyiségeket is az eltérő éghajlati övezeteknek és talajoknak megfelelően. Ugyancsak az evapotranszspirációs mérések adatainak felhasználásával van lehetőség öntözési előrejelzések készítésére. Rendelkezésre állanak a főbb öntözött növénykultúrák vízigényének és éghajlati vízhiányának különböző gyakoriságára kimunkált értékei. Végül kezdetét vette a hazánkban alkalmazott mérési és számítási módszereknek külföldön, a fejlődő országokban való alkalmazása is. Az evapotranszspirációs kutatások magyarországi helyzetéről és nemzetközi vonatkozásairól 1974-ben összefoglaló tanulmány készült, 2 melyet a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség Evapotranszspirációs Munkabizottságának tagjai is megkaptak. E munkabizottság 1975-ben magyar tagot (Petrasovits) választott elnökévé, és a munkabizottságnak — elnökén kívül — még további két magyar tagja is van. A munkabizottság 1975. évi ülésén hangozott el először javaslat arra, hogy az evapotranszspirációs kutatások és gyakorlati alkalmazó tevékenység nemzetközi összhangjának elősegítésére kerekasztal konferenciát rendezzenek Magyarországon. a) A Konferencia A Konferencia kétéves előkészítő munka után, a Szövetségnek a MTA Műszaki Tudományos Osztályához tartozó Magyar Nemzeti Bizottsága irányításával a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ (VITUKI) rendezésében nagyobb külföldi érdeklődés közepette zajlott le. A Konferenciát a Szövetség 1976. évi Végrahajtó Tanácsülésén hozott határozatoknak megfelelően úgy bonyolították le, hogy azon előre meghatározott — terminológia, mérés, számítás és alkalmazás — három kérdéscsoportban kerekasztal melletti vitákban csupán korlátozott számú — az egyes napokon mintegy 30 — 40 — szakember vehetett részt. A Konferencia többi vendége mint megfigyelő volt jelen a vitáknál. A Konferenciára 55 dolgozatot küldtek be és további 9 dolgozatot hoztak magukkal a Konferencia vendégei. A nyilvántartásba vett vendégek létszáma 132 fő. Ebből 33 országból 80 fő külföldi és 43 fő magyar. A Konferenciához egynapos tanulmányút kapcsolódott, melyen a május 23 — 25.-i előző "WMO Konferencia vendégei is részt vettek. A tanulmányúton bemutatott 4 evapotranszspirációt mérő állomás közül 2 a VITUKI, 1 az Öntözési Kutató Intézet (ÖKI) és 1 a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet irányítása alatt áll. A Konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia részéről Bogárdi János akadémikus nyitotta meg és az elnökségben a Szövetség lőtitkára, K. K. Framji, Váncsa Jenő a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium miniszterhelyettese, dr. Illés György az OVH elnökhelyettese, dr. Stelczer Károly a VITUKI igazgatója, valamint dr. Petrasovits Imre a Szövetség Evapotranszspirációs Munkabizottságának elnöke vett részt. A Konferencián négy nemzetközi szervezet, éspedig a FAO (J. Doorenbos), I. A. S. II. (Péczely T.), UNESCO (N. McCulloch) és WMO (A. Okhintcsenko) képviseltette magát. A képviselők a vitákban aktívan vettek részt. Kiemelkedő 2 A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának megbízásából a Vízgazdálkodástudományi Bizottság javaslatára Petrasovits 1. és Balogh J. készítette.