Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

494 Starosolszky Ödön b) A Konferencia ajánlásai A Konferencia ajánlásait 16 pontban foglalták össze, amelyeket az alábbiakban közlünk : ,,A Konferencia felismeri annak a sürgős szükségét, hogy a tényleges párolgás területi elosztását — különböző üzemi célokra — különösen a vízgazdálkodásban és a mezőgazdaságban meg kell határozni. Ezért a következő nemzetközi erőfeszítések ajánlhatók a WMO operatív hidrológiai programja keretében — helyszíni mérések, elemzések és adatfeldolgozás; — módszertani irányelvek kidolgozása. A fogalmak és maghatározások szabványosítása 1. A meghatározások egyértelműségét és a leggyakrabban alkalmazott fogalmak fizikai helyességét (légköri vízszükséglet, vízgőzfelvevő-kapacitás, a párolgás tényleges és potenciális értékei) fejleszteni kell. Mérések és megfigyelések 2. Az elnyelt sugárzás mérésére használatos észlelőhálózatot Funk-típusú műszerekkel legalább 10%-os pontosságú igénnyel kell felállítani. Ahol csak lehetséges, ezeket a napsugárzás, a léghőfok, páratartalom és szél óránkénti mérésével kell kiegészíteni. 3. Kulcsponti állomásokon a léghőfok és páratartalom függőleges irányú különbségeinek a közvetlen kiegészítő mérését kell elvégezni olyan pontossággal, amely elegendő az energiamérleg (Bowen-viszony, EPER típusú) mérésekhez. 4. Erőfeszítéseket kell tenni a lysiméter adatok megbízhatóságának, jellemző voltának és összehasonlíthatóságának biztosítására. Párolgásmérő-hálózatot kell kiegészítésül felállítani számos ponton lysiméter sorozatokkal. 5. Olyan helyzetben, ahol a talajnedvesség-tartalom változását megfigyelni szükséges, a megfelelő neutronszondás mérések meglétét el kell ismerni és a méréseket közvetlenül kell végezni, sokkal inkább, mint egyéb meteorológiai adatokból számítani. 6. Mind a talajnedvesség-tartalom, mind a felszín és talajvízszin közötti feszültség függőleges eloszlásának egyidejű mérésére hálózatokat ajánlatos kiépíteni, ahol ez gyakorlatilag megvalósítható. 7. A magas légköri szondákkal észlelt páratartalom, léghőmérséklet és szél függélyek pontosságát és felbontóképességét a légkör alsó 2 km-es részében kell növelni. A területi becslés módszerei 8. Tapasztalati módszereket, mint Priestly és Tayler, kell kutatni a pontszerű és a területi párolgási értékek összekapcsolására. 9. Irányelveket kell készíteni a pozitív és negatív talajvízszin-siillyedés számítására a megfelelő észlelőkút-csoportok észlelési eredményeiből. Jövőbeli kutatások 10. A jelenlegi WMO Project következtetéseként az új párolgásmérő kádak további fejiesztését nem szabad pártfogolni. A kádról-kádra és kádról-tartófelületekre átszámítást lehetővé tevő tényezők évszakos értékeit le kell vezetni és az energia advekció hatását a kádakra számításba kell venni. 11. A párolgás három fő komponensének a megkülönböztetése ajánlatos (intercepció, talajnedvesség-csökkenés, negatív talajvíztáplálás). 12. Az intercepciót mérni kell nemcsak erdős, hanem mezőgazdaságilag művelt területeken is. 13. Az advekció hatását mind elméletileg, mind gyakorlatilag tanulmányozni kell. 14. Figyelemmel kell lelnni az emberi tevékenység hatására, mint például a földhasználat változása a párolgásra és a transpirációra. 15. A WMO-nak irányelveket kell kidolgoznia az előbbiekben javasolt mérésekre és vizsgálatokra. Az illetékes testületekkel (ICID, UNESCO stb.) együttesen