Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A KISKÖREI VÍZLÉPCSŐ ELLENŐRZŐ MÉRÉSEINEK ŰJARR ÉRTÉKELÉSE NAGY ISTVÁN MIKLÓS-SÁRDI ANDRÁS

1 Csaknem ncgy év telt el a Tisza-csatornázás második létesítményének, a Kiskörei Vízlépcsőnek átadása óta. A műtárgy tervezésével párhuzamosan megtervezték a geodéziai ellenőrzőmérések — a függőleges és a vízszintes értelmű elmozdulások — mérőhálózatát. A függőleges elmozdulásmérések pontjeleit az ütemezés szerint elhelyezték, de a vízszintes elmozdulásmérések pontjeleit csak 1975. év végére építették be. Ily módon a függőleges elmozdulásokat az építés és földkiemelés kezdete óta rendszeresen mérjük. Az eddigi expanziós és konszolidációs folyamatokat így figyelemmel kísérhettük. A vízszintes értelmű mérések az észlelőhálózat elhúzódó kiépítése miatt csak az 1975. év vége óta folynak. Tehát a hétéves függőleges elmozdulás-idősorral szemben a vízszintes elmozdulásmérés csak másfél éves múltra tekint vissza. libben a tanulmányban a duzzasztómű függőleges értelmű elmozdulásainak értékelését tűztük ki célul,' azonban a végkövetkeztetések levonásánál óvatosságra int az a körülmény, hogy a vizsgált időszakban még tartottak a konszolidációs folyamatok. 1. Előzmények A műtárgyak mozgásával kapcsolatos elvi kérdéseket a Vízügyi Közlemények 1973. évi 4. füzetében Hamvas Ferenc „Üledékes talajra épült vízépítési műtárgyak mozgásjelenségei" c. tanulmánya tisztázta. Ebben a szerző részletesen taglalta a vízépítési műtárgyak üledékes altalajának építés alatti és utáni, ill. közvetlenül az első duzzasztás utáni expanziós és konszolidációs folyamatait. A mérőhálózat kialakítását az 7. ábrán mutatjuk be. Az erőtelepnél 1971-ben hat, a duzzasztóműnél tizenkét pontjelet építettek be. A főmű tárgyrészek süllyedésének várható értékére számítással 40^120 mm-t határoztak meg, és a konszolidációs folyamatok lezajlására egy év körüli időtartamot jeleztek előre. Az eddig végzett mérések szerinl az erőtelepnél az elmozdulások a 100 mm-es érték körül, a duzzasztómű elmozdulásai 80 mm-es süllyedésérték körül ingadoznak a vízállástól függően (2. ábra). Az ábráról leolvasható, hogy az elsődleges konszolidációs folyamat lezajlott, az utolsó két év duzzasztás nélküli nagyvizi mérései a duzzasztómű mindegyik pillérén külön-külön közelítően azonos süllyedésértékeket mutattak, szemben a korábbi évek süllyedési tendenciáival. Megállapítottuk, hogy a tavaszi, illetve nyári nagyvizek idején (I. táblázat vízlépcső nélküli felvízállásai) a duzzasztómű határozott süllyedést mutatott, mégpedig úgy, hogy ha az ábrán az alsó töréspontokat érintő burkológörbét megszerkesztenénk, a konszolidációs folyamatra jellemző görbét kapnánk. (A konszolidációs folyamatot a növekvő vízállások is valószínűleg gyorsították.) Ez feltételezésünk szerint annyit jelent, hogy az előrejelzett süllyedésértékek közötti tartományban konszolidálódott a műtárgy, azaz az előrejelzés pontossága megfelelő volt. Az 1976. évi tavaszi árvíz során minden addiginál 00 cmrel magasabb, duzzasztás nélküli vízállás mellett mértünk. A pillérek azonban ennek hatására sem, vagy csak kismértékben haladták meg az 1975 áprilisi süllyedésértékeket. A közbenső, nyári és őszi méréseket különböző mértékű duzzasztás és különböző felvízállás mellett hajtottuk végre ( I. táblázat). 1 Nagy István Miklós építőmérnök, Sárái András földmérő mérnök, Vízgazdálkodási Tit<loniányos Kutató Központ Vízépítési Intézete (Budapest).