Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

4G4 Gajárszki Gy. és Gerencsér Á. Nyilvánvaló, hogy a hategységcs szivattyútelep beruházási, karbantartási és egyéb járulékos költségei nagyobbak, mint a négyegységesé, s ezeket is figyelembe véve a jelenleg megépült hategységes változat kedvezőtlenebb megoldásnak tekinthető. :$. Az optimális szivattyúösszetétel kialakításának egyéb szempontjai Az eddigiekben bemutatott számításaink eredményeként tehát az tűnik ki, hogy az átlagos teljesítményigény szempontjából legkedvezőbbnek ítélhető, a 3 + 2, tehát ötegységes „felezőszivattyús" szivattyúösszetétel, míg az azonos névleges vízszállítási szivattyúkból álló szivattyútelep esetén pedig a háromegységes szivattyúösszetétel. Ha azonban a szivattyúösszetétel kialakításánál nemcsak a kétségkívül jelentős energiafelhasználást vesszük alapul, hanem egyéb, elsősorban beruházási és üzemi szempontokat is, az egyes változatok gazdaságossága ennél megbízhatóbban becsülhető. Ebben az esetben ugyanis párhuzamot lehet vonni a felezőszivattyú változat mintegy 12—12%-os energiamegtakarítása és az azonos névleges vízszállítású szivattyúkból álló változat kisebb beruházási költsége és egyszerűbb üzemrendje között. Feltehető, hogy a kisebb szivattyúdarabszámot és ennélfogva egyszerűbb járulékos alapépítményt, egyszerűbb automatikát, kevesebb és könnyebben tipizálható karbantartást igénylő azonos teljesítményű szivattyúkból álló szivattyútelep gazdaságosabbnak mutatkozik a felezőszivattyús változattal szemben. Az elmondottak alapján tehát úgy tűnik, hogy az elkövetkezendő néhány évben energiatakarékosság szempontjából a 3 — 4 egységes, azonos teljesítményű szivattyúkból álló szivattyútelepek létesítése látszik célravezetőnek. * Ж * Az öntözés és ezen belül különösen az esőztető öntözés számottevő energiaigénye miatt szükséges, hogy az öntözésre fordított energiát a lehető leghatékonyabban használjuk fel. Félstabil esőztető öntözőtelepeinknél, attól függően, hogy már üzemben levő, vagy ezután megépítésre kerülő öntözőtelepet vizsgálunk, az energiatakarékosság szempontjából felhasználható lehetőségek eltérőek. A már üzemben levő esőztető telepeknél a meglevő műszaki adottságok szabta korlátok miatt az üzemvitel, az önlözési üzemrend ésszerű módosításával lehet elsősorban a fajlagos energiafelhasználást csökkenteni. A jövőben létesítendő telepeinknél pedig az előzőkön kívül az öntözés vízhozamigényéhez megfelelően igazodó szivattyúösszetétel alkalmazásával lehet jelentős mértékben növelni a felhasznált energia hatékonyságát. Az elméleti standard-szivattyúkkal, két szivattyúösszetétel-típusra elvégzett vizsgálatok alapján a háromegységes azonos szivattyúkból álló szivattyúösszetételt, illetve az ötegységes (két felező-, és három l'őszivattyús) felezőszivattyús összetételt tekinthetjük energiafelhasználás szempontjából a legtakarékosabb változatoknak. Azt azonban, hogy a rendelkezésre álló szivattyúösszetétel-változatok közül adott esetben melyik a legenergiatakarékosabb összetétel az itt bemutatott módszer segítségével mindenkor a tervezés során kell meghatározni. * * * Estimation of the number of pumps for pumping stations in sprinkler irrigation By Gy. Gajárszki, Agric. Engr., Á. Gerencsér, Mecli. Engr. In Hungary sprinkling is, and is likely to remain, the predominant method of irrigation (Table I). The unit power demand of sprinkler irrigation sections is 0.25 to 0.35 kWh

/си. m, thus the direct power costs of pumping are responsible for 30 to 40 per cent of the total operating costs.