Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK Rovatvezető: DR. STAROSOLSZKY ÖDÖN A PAPÍRIPARI VÁLLALAT DUNAÚJVÁROSI GYÁRÁNAK SZENNYVÍZKEZELŐ TELEPE MARKÓ IVÁN

1 Hazánkban az ipari szennyvizek tisztítása terén az igyekezet kétirányú: egyrészt korszerűbb, jobb hatásfokkal működő berendezések létesítésére törekszünk, másrészt azt kívánjuk elérni, hogy minél kevesebb szennyvíz kerüljön tisztítatlanul a befogadókba. A Papíripari Vállalat Dunaújvárosi Gyárának nyers szennyvizei különösen nagy vízszennyező forrást jelentenek a Dunán, azért azok nemcsak mechanikai, hanem biológiai tisztítása is szükséges. Ugyanis a Duna mint élővíz, fontos szerepet játszik üdülési, fürdési és sportolási lehetőségeivel. A folyam elszennyeződése azonban kizárttá teszi, hogy ezeknek a feladatoknak eleget tudjon tenni, ha a papírgyári szennyvizeket a hatósági előírásoknak megfelelően nem tisztítják. A Papíripari Vállalat Dunaújvárosi Gyárának bővítési beruházásával kapcsolatban tehát meg kell oldani a gyárban keletkezett szennyvizek biológiai tisztítását. * * * A gyár Dunaújvárosban a Vasműtől délre, a szakadó dunai löszpart szomszédságában az Apostagi Dunaág közelében van. A gyár két része: az 1964 óta működő Dunaújvárosi Szalmacellulózgyár és 1966-tól a Dunaújvárosi Papírgyár. A gyárak által kibocsátott közel 60 000 m

3/nap ipari szennyvízhez képest az üzemek házi szennyvizének mintegy 800 m

3/nap mennyisége jelentéktelen. Az ipari szennyvíz fehér és barna vizekre bontható. A fehér vizek általában a papírgyártásnál keletkeznek. Roston, kaolinon és alumíniumszull'áton kívül mást nem tarLalmaznak. Ha ezeket a szennyeződéseket eltávolítjuk mechanikai-kémiai úton: szűréssel vagy ülepítéssel; a fehér vizek a Dunába beengedhetők. A barna vizek általában a cellulóz gyártásakor keletkeznek. A lignin és származékai ezt a vizet erősen szennyezik és el is színezik. A barna szennyvíz biológiai tisztítása nélkül semmi körülmények között sem engedhető a Dunába. A gyárból elfolyó számított vízmennyiség a Mélyépítési Tervező Vállalat (Mélyépterv) tervei szerint a következő: fehér szennyvíz 32 700 m

3/nap, barna szennyvíz 27 340 m

3/nap, házi szennyvíz 800 m

3/nap, összesen tehát 60 840 m

3/nap. A szennyvíztisztító telep alatt a talajfeltáró fúrások jellegzetes löszrétegsort mutattak. A felszínt 0,8 — 6,0 m vastagságban borítják a humuszos fedőrétegek (homokliszt, iszap, agyag), a fedőréteg alatt 10—14 m vastagságú, jellegzetes makroporozus szerkezetű löszt (iszapos homoklisztet) harántoltak a fúrások, és csak ez alatt jelentkeztek az egykori szerves szennyezettségű barna iszap és agya talajok maradványai. A Mélyépterv talajmechanikai szakvéleménye szerint a szennyvíztisztító telep területén a löszben a következő roskadási értékek, ill. kategóriák adódnak: Alapozási mélység, in Összegzett roskadás, cm Roskadási kategória -2,00 52-60 III. -4,00 36-50 II. -6,00 28 44 II. 1 Markó Iván oki. mérnök (Budapest).