Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

3. füzet - Egerszegi Gyula: A felszíni vizek minőségének jogi védelme a Magyar Népköztársaság nemzetközi egyezményeiben

A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGÉNEK JOGI VÉDELME A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEIBEN DR. EGERSZEGI GYULAI Magyarország valamennyi jelentősebb — csaknem száz — vízfolyását metszi az országhatár, és magát az országhatár egyharmadát is vízfolyások alkotják. Az ország vízfolyásai vízgyűjtő területeinek túlnyomó része az országhatáron kívül van; hazánk teljes felszíni vízkészletének 96%-át, nyári alacsony vízállás mellett 90%-át külföldről kapja. Felszíni vízfolyásaink tehát a szomszédos országok vízrendszerének is szerves részét alkotják, aminek következtében a külföldi víztisztítási és víziközlekedési körülmények eleve meghatározzák a hazai vízminőséget. Ezért alapvető érdekünk, hogy vízminőségi helyzetünket — a jószomszédság és az együttműködés elvei által áthatott — nemzetközi szabályozással előnyösön tudjuk befolyásolni. Az 1971 — 1985 közötti időszakra szóló országos távlati tudományos kutatási tervet tartalmazó 1012/W70. (IV. 27.) Mt. számú határozat az országos szintű kutatási célprogramok közé sorolta a K—5 jelű, „Az emberi makro- és mikrokörnyezet legkedvezőbb kialakítása" című programot. A Célprogram tíz fő feladata közül egy feladatcsoport kifejezetten a felszíni vizek tisztaságának védelmével kapcsolatos kutatásokat öleli fel, amelynek szerves részét képezik a vízminőségvédelem jogának hazai és nemzetközi kérdései is. A Vízgazdálkodás Távlati Fejlesztési Koncepciója is sürgeti a nemzetközi együttműködés szélesítését a határainkon beérkező és távozó vizek tisztaságának megóvása érdekében. A vízminőség védelmére irányuló együttműködés továbbfejlesztését és kiszélesítését államközi vízügyi egyezményekben célszerű szorgalmazni. Ezt az elvet vonatkoztatja a környezetvédelem egész területére irányadónak legmagasabb jogszabályi szinten az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény, amikor előírja: „A Magyar Népköztársaság az emberi környezet védelmét nemzetközi szerződések keretében való együttműködéssel is elősegíti" (8. §.). A környezetvédelem tárgykörei közül jelentőségénél és széles körű jogi szabályozottságánál fogva kiemelkedik a vízminőség védelem, amelynek államközi egyezmények után történő befolyásolása egy új fejlődési szakasz előtt áll. A tárgykör feldolgozásának időszerűségét ez adja. 1. Vízminőség-védelem a nemzetközi egyezmények útján A felső jog fejlődésének messzire visszanyúló kezdeti időszakához képest (a vízminőség-védelem szakterületén a jogi szabályozás több mint 130 éves múltra tekinthet vissza : legkorábban a vizekről és csatornákról szóló 1840. évi X. lörvény1 Dr. Egerszegi Gyula jogász, az Országos Vízügyi Hivatal Hatósági Osztálya (Budapest).