Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

3. füzet - Nagy Illés: Vízgazdálkodási földművek fenntartási munkáinak korszerűsítése

Vízgazdálkodási földművek fenntartása 395 A belvízcsatornák gépi karbantartásához 6,0 méter felső csatornaszélességig, a csatorna egyik oldalán, míg 6,0 méter felső csatornaszélesség felett a csatorna két oldalán kell 3,0 méter széles járóutat biztosítani. Л gépek mozgása megköveteli, hogy a partéltől 5,0 méter távolságban fák és cserjék ne legyenek. A járóút színijének közel párhuzamosnak kell lennie a csatorna fenékszintjétől. A mélyebb csatornaszakaszoknál csak a padkás szelvény kialakítása teszi lehetővé a gépi karbantartást. Amennyiben a csatorna járóútja magasabb, mint a mögötte levő terület, a keletkező belvizeknek a csatornába vezetésére a járóút alatt átereszeket kell elhelyezni. A karbantartógépek mozgásának biztosítása érdekében a betorkolló csatornák torkolati részén ugyancsak átereszeket kell építeni, amelyeknek 3,0 méter járóút szélességű, 20 tonna teherbírású szerkezeteknek kell lenniök. Az új áteresz építésének szükségességét mérlegelni lehet, ha a betorkolló csatornákon 300 méteren belül, az igényeket kielégítő áteresz van, vagy ha a betorkolló csatorna torkolati szakasza, a befogadó csatorna viszonyaihoz hasonló karbantartást igényel. Az árvízvédelmi töltések rézsűhajlását lehetőleg úgy kell kialakítani, hogy az géppel járható legyen. A biztonságosan járható rézsű hajlása 1:4. Az ennél meredekebb rézsű karbantartása csak a töltéskoronáról vagy csak úgy lehetséges, ha a karbantartó gép részére a rézsű lábánál legalább 3,0 m széles járóutat biztosítanak, ahonnan a gép gémszerkezete a rézsűre fel tud nyúlni. A töltések tartozékai (pl. szelvénykő, őrjáráshatárt jelző tábla, gátkapu stb.) és a tárolt védanyagok a folyamatos gépi munkavégzés akadályát képezik, ezért elhelyezésüknél a gépi karbantartás szempontjait figyelembe kell venni. A szelvénykövek általában mellőzhetők és helyettük a védtöltéssel párhuzamosan haladó telefonoszlopok használhatók a szelvény jelölésére. A telefonoszlopok elhelyezésénél — amelyek általában a mentettoldali koronaéltől 1,5 méter vízszintesen mért távolságra a rézsűben vannak elhelyezve — arra kell törekedni, hogy az oszlopsor a rézsűn a koronaéltől legalább egy kaszahossznyira kerüljön. Ahol arra mód van, az oszlopok elhelyezésére alkalmas a töltés mentett oldalán a kisajátítási határ vonala. Az itt elhelyezett oszlopsor nem zavarja a gépi karbantartási munkát, azonban fakadóvizes területen, árvíz idején az oszlopok vízbe kerülnek. A földmüvek tervezése során már foglalkozni kell a karbantartásának gépesítésével. A tervezéskor kell meghatározni, hogy milyen jellegű és paraméterű gépekkel lehet a müvet megépülése után karbantartani, mert egy létesílmény tervezésénél — a változatok gazdaságosságának elbírálásánál — a fenntartási költségeket nem lehel figyelmen kívül hagyni. Feltétlenül szükséges, hogy a jövőben a vízügyi beruházások tervei tartalmazzák a létesímény üzemi karbantartási tervét, mely meghatározza a szükséges — létszámot; a karbantartás technológiáját ; a szükséges karbantartó gépeket jelleg és darabszám szerint; az üzemeltető és karbantartó gépek telephelyét a szükséges létesítményekkel; az üzemi és karbantartási költségeket; a szükséges szociális létesítményeket. 3. A karbantartás gépesítésének szervezeti kérdései A földművek karbantartás-korszerűsítésének megszervezésekor az alábbi fontosabb szempontokat kell figyelembe venni.