Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)
3. füzet - Kránicz István: A Duna Paks-Zádor (1537-1529 fkm) közötti szakaszának szabályozása
A Duna Paks—Zádor közti szabályozása 361 Itt az áramvonalak elosztása nem alakul kedvezően a hajózásra. A III. változatban a kanyar görbülete nagyobb, a rögzítés T-művekkel történik. A IV. változatban is a kanyar görbülete nagyobb és keresztgátak épülnek be. Az V. változatban a keresztgátak cs T-művek kombinációjával rögzítjük a medret. Ezt a változatot mutatja a 6. ábra. Az egyes változatoknál a beépülő kőmennyiséget és a költséget — 1972. áron — a III. táblázat tartalmazza. Az értékelés alapján kivitelre a IV. és az V. sz. változat jött javaslatba. Ezen belül a várható áramlási viszonyokat és a hajózás érdekeit vizsgálva az V. számú változat volt az előnyösebb. Ennél a változatnál a gátudvarok feltöltődése is előbb kialakulhat a T-művek miatt és ezáltal a későbbi fenntartási munka kevesebb. A költségek alakulása a két változatnál a fenntartást is figyelembe véve közel azonos. Az OVH szakágazata a tanulmánytervet felülvizsgálta és további tervezésre az V. számú változatot hagyta jóvá (6. ábra). A beruházási program a tanulmányterv alapján készült. Az ütemezés összeállításánál figyelembe vettük a várható mederalakulást és a feltöltődésekből eredő megtakarítást is. Az építés ütemezése a 6. ábrán, a tényeleges kiviteli sorrend a 7. ábrán látható. A beruházási program alapján a teljes előirányzat 55 000 mFt volt, 129 000 m 3 terméskő-beépítést és összesen 100 000 m 3 mederkotrást tartalmazott. A teljes beruházás befejezését 1978. évre terveztük. A beruházási programban a kiviteli tervek készítését két részben 1972-ben és 1975-ben irányoztuk elő. Л megosztást a kivitel során várható mederváltozás indokolta. A szabályozási munkák korábbi befejezése, a tervezett meder mielőbbi kialakítása érdekében a beruházás gyorsítását határoztuk el 1973-ban. A módosított beruházási program 1974-ben készült el. A beruházás gyorsítása többletköltséggel járt, a módosított program végösszege 65 000 mFt volt, ugyanis a mederalakulást csak kotrással lehetett gyorsítani, illetve azoknál a műveknél, ahol a rövid idő alatt nem alakulhatott még ki a tervezett feltöltődés, többlet kő beépítésére volt szükség. A módosított beruházási program alapján a kőbeépítés 136 000 m 3-re és a kotrás 300 000 m 3-re módosult. A két beruházási programot összehasonlítva látható, hogy a többlet 7000 m 3 kőmunka és 200 000 m 3 földmunka. Az eredeti beruházási programban az ún. Zádori sarok (1533,5 fkm bal part) elmosatását még a víz eleven erejére bíztuk, a módosított programban azonban a tervezett szélesség mielőbbi kialakulása érdekében már robbantást, vízágyúzást és doserral való partelbontást terveztünk. A beruházás gyorsítása, koncentrálása eredményesnek bizonyult. A tervezési munkát összefoglalva és értékelve megállapítható, hogy egy 8 km hosszú szakasz teljes középvízi szabályozásának meghatározásánál esetleg célszerű egy megfelelő méretarányú mozgómedrű modell megépítése és ezen a különböző elrendezések, ütemezések és időbeni változtatások megvizsgálása. A megfelelő megbízhatóságú modellvizsgálat előfeltétele viszont, hogy a szükséges észlelési adatok rendelkezésre álljanak. A tervezett megoldás kiviteli költsége 1 km szabályozott hosszra vetítve, közel azonos a Sárosparti kanyar és a Sió-torok környéki Duna-szakasz rendezésének költségével, 8 — 9 millió Ft/km.