Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

2. füzet - Hajós Béla-Böcskei László: A Rába folyó hidromechanizációs töltéserősítésének tapasztalatai

2()0 Hajós В.—Böcskei L. I. táblázat A rábai és tatai liidromeelianizációs munkák teljesítményei (m

3) és üzeiiióráinak száma az 1968—1975. években ÉT összes telj. Ebből összes üó. Ebből ÉT in

3 összes üó. Kába Tata Bába Tata 1968 50 166 50 166 478 478 _ 1969 203 380 167 105 36 275 2 100 1 986 414 1970 256 541 — 256 541 2 392 — 2392 1971 298 230 — 298 230 2 854 — 2854 1972 238 850 30 000 208 850 2 155 503 1652 1973 240 120 240 120 — 2 448 2 448 — 1974 330 897 330 897 — 2 989 2 989 — 1975 336 906 336 906 — 2 670 2 670 — 1 955 090 1 155 194 799 896 18 386 11 074 7312 II. táblázat A rábai és tatai liidromeehaiiizáeiós munkák üzemóránkénti átlajjos teljesítménye az 1 !)<>!!—1975. években Év Együtt Ebből Év m

3/üó. Rábán Tatai-tú 1968 104,9 104,9 _ 1969 X 84,1 87,6 1970 107,3 — 107,2 1971 104,5 — 104,5 1972 110,8 59,6 — 1973 98,1 98,1 — 1974 110,7 110,7 — 1975 126,2 126,2 — Átlag 106,2 104,3 109,4 b) Az üzemet befolyásoló tényezők A Master kotró teljesítményét sok tényező befolyásolta kedvezően, vagy kedvezőtlenül. Ezek közül a fontosabbak a következők voltak : — a kotrási munkaszélesség, a folyómedertől függően változott és legtöbbször nem volt optimális; — a geodéziai emelőmagasság 4 — 7 méter volt átlagban, a gyakori alacsony vízállások miatt azonban túlnyomórészt a középérték lelett dolgoztak; — a szállított hossz átlagosan 400—600 méter, a tényleges csőhossz rövidült; a teljesítmény fokozása érdekében ugyanis a csőhosszat csökkentették az úszó-