Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

2. füzet - Gábri Mihály: Szudán vízgazdálkodása

Szudán vízgazdálkodása 233 niányok készítése; a rendelkezésre álló felszíni és talaj vízkészlet feltárása általában és az öntözéses gazdálkodás céljára; erdőirtási (fátlanítási) munkák; a három, egyenként 500 ha-nyi kiterjedésű kísérleti farm öntözőrendszere mezőgazdasági, műszaki és üzemi tervének elkészítése (23. és 24. ábra), az öntözőtelepek és kutak építése; a kísérleti farmok üzemben tartása, a szükséges félnapos, 10 000 m

3 kapacitású tározó tervének elkészítése; a hatalmas géppark (gépüzem) irányítása; a rendszereken belül megtervezett, magántulajdonba adott öntözőfarmok kitűzése; állattenyésztési, legelőjavítási elképzelések kialakítása öntözött és száraz gazdálkodási viszonyok között; a belterjes és korszerű mezőgazdasági munka elterjesztése a mintatelepeken és a farmerek között; a korszerű kertészeti módszerek, valamint a piaci és házi fogyasztásra termesztett növények korszerű termelési technológiájának kidolgozása; piackutatás és a helyi mezőgazdasági termékek tartósítási lehetőségének vizsgálata; a mintaüzemek és a javasolt fejlesztési változatok közgazdasági értékelése; a project működéséhez szükséges csaknem 300 km hosszú, országos forgalmat lebonyolító úthálózat megtervezése és megépítése; továbbá az egész területre úthálózat-fejlesztési terv készítése, útépítő brigádok kiképzése; a helyi munkatársak oktatása, képzése; a fejlesztést lebonyolító, a távlatban kifejlesztendő létesítmények üzemi általános szervezetének megtervezése és végül az eredményeknek az egész terület általános mezőgazdasági fejlesztési tervéhen való értékesítése. Figyelembe véve a project hatalmas kiterjedését, a Nyertete—Umballa közötti kb. 200 kin távolságot, a sajátos viszonyokat, a csoport által foglalkoztatott ki». 500 főnyi munkást, a nagy mennyiségű, legkorszerűbb mezőgazdasági és földmunkagépet, a végzendő feladatot, és nem utolsó sorban a mostoha egészségügyi viszonyokat, megállapítható, hogy hasonló méretű feladattal más vízügyi magyar csoport még nem állt szemben. b) A JONGLEI csatorna rendszere Az ugandai határhoz közel fekvő, építés alatt álló JONGLEI csatorna project (Szudán és Egyiptom közös beruházása) 14 milliárd m

3 többlet vizet fog biztosítani, amely víz e rendszer kiépítése előtt a mocsár régióban évről-évre elpárolgott és elszivárgóit. E többlet vízből Szudáné lesz 8 milliárd in

3, így a korábbi maradvánnyal együtt kereken 9 milliárd víz áll a közeljövőben az öntözésfejlesztés rendelkezésére. Ez több, mint a jelenleg tervezett 1,8 millió feddan (SITET-400 ezer, KENŐN E-900 ezer. KARTO UM-DÉL-100 ezer és RENK G ALK A //-200 ezer projectek) öntözendő terület vízigénye. Az Uganda felől Jubá-n keresztül érkező Fehér-Nílus évi átlag vízhozama 15 milliárd m

3-re csökken. A többi víz az ártéren marad, elvész. A tervek szerint a mocsaras részt a tervezett Jonglei csatorna építésével kikerülik. Az Atem folyónál duzzasztógát tereli tervezett szinten a Fehér-Nílus vizét a Jonglei csatornába. Az itt levő vízkivételnél, valamint a Sobat folyónál levő beeresztőnél hajózsilip épiil. A csatorna kapacitása 20 millió m

3/nap (232 m

3/s), evvel párhuzamos lesz az 5 millió in

3/nap (58 m

3/s) kapacitású öntözőcsatorna, a tőle nyugatra fekvő 200 ezer feddan nagyságú öntözőrendszer ellátására. Ez a meliorációs munka 8000 km

2 területet érint! (2ö. ábra). c) A Tambuli kísérleti farm A hollandiai Illaco cég 1967-69-ig alakította ki a RAH AD rendszerben alkalmazandó öntüző gyakorlatot. Fő cél a — GEZIRA rendszerben általában még nem előirányzott — hosszúbarázdás felületi öntözés műszaki és mezőgazdasági gyakorlatának kidolgozása (2G., 27. ábra).