Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

2. füzet - Gábri Mihály: Szudán vízgazdálkodása

Szudán vízgazdálkodása ming") területet létesítettek és tartanak fenn. Ezt a területet nagyüzemi gépesített erdőirtással, talajegyengetéssel, nagyüzemi vetéssel, talaj- és növényműveléssel, betakarítással, nagymértékű munkaerő-telepítéssel tartják üzemben. Л rainfed műveléssel az ország életfontosságú növényeit: a kölest, cirkot, szezámot, földimogyorót és a gyapotot termesztik. Utóbbi bárom az arab gumival együtt a fő kiviteli termék. Л központi esős területen és a trópusi erdőzónában fekszik a mintegy 210 000 km

2 nagyságú természetes legeiéi, ami a 35 millió darabnál népesebb lábasjószág-állományl eltartva, e tekintetben Afrika fő forrásának számít. A mintegy 16 millió lakos 85%-át a mezőgazdaság tartja el. A szaporulat évi 2,8%. c) A Nílus A Nílus a Föld legnagyobb folyója, kilenc országot szel keresztül. Hossza 6690 km, vízgyűjtő területe 2,87 millió km

2, nagyjából Afrika területének egytizede, aminek átlag évi vízhozamát Asszuánnál 81 milliárd m

3-re becsülik. Az évi változásra jellemzők az 1913/14. évi 41 milliárd és az 1978/79. évi 151 milliárd m

3 értékek. A vízhozam 80%-a augusztus és október hónapok között folyik le, 80%-a (KékNílus, Sobat, Atbara) az Etióp fennsíkról, 20 %-a (Fehér-Nílus) az egyenlítői tavakból és a Bah El Ghazal medencéből. Az utóbbiak alacsony értékét a mocsár régió (Sudd) területen fellépő párolgásból és transzspirációból adódó átlag évi 45 milliárd m

3-re becsülhető óriási vízveszteség idézi elő. A szudáni élővízfolyások néhány jellemző adata a II. és a III. táblázatban található. 11. láblázat Az eqves vízfolyások részesedése az összvizliozainból (%) Vízfolyás fivi átlagban Árvízkor Kisvízkor Kék Nílus 59 68 Sobat 14 5 60 Atbara 13 22 Bahr El Jebel (Fehér Nílus) 86 14 95 5 -10 összesen : 100 100 100 111. táblázat Az öntözés szempontjából fontos időszakos vízhozamok 1912—1962 között (m

3/s) Vízíolytls Mérés helye Min. Max. Fehér Nílus Malakal 525 1215 Kék Nílus Roseires 125 6200