Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

134 Ormay J.

—Somlyódy L. A mért mennyiséggel arányos jel kétféle módon jelentkezik a mérések folyamán, mégpedig vagy a mérendővel arányosan változó ismétlődési idejű impulzussorozatként (sebességmérő) vagy helyértékenként egyidejűleg megjelenő kódként (digitális voltmérő). A szalaglyukasztó csak a kapcsain jelentkező információ lyukasztására képes, az egyes jelsorozatok vételét megfelelő sorrendben nem tudja fogadni, ezért ehhez egv vezérlő elektronikát kellett kifejlesztenünk. A berendezés blokkvázlatát a 3. ábra mutatja. A szalaglyukasztó a lyukasztást csak meghatározott feltételek mellett, és feltételekkel teljesíti. Minden lyukasztás előtt készenléti jelet ad a jelforrás felé, ekkor kell a jelforrás kódinformációját a bemenetekre kapcsolni, majd egy indítójelet adni. A lyukasztás erre elkezdődik, és a lyukasztó új információ érkezéséről nem vesz tudomást mindaddig, míg a lyukasztást be nem fejezte, amit a készenléti jel kiadásával közöl. A lyukszalagon az egy-egy számjegyhez tartozó lyukkombinációk párhuzamosan ASCII, kódban, az egymás után következő számok, valamint az elválasztójel kódja sorosan helyezkednek el. Szükséges tehát egy soroló egység a párhuzamossoros elrendezéshez. A készenléti jelek egy léptetőt működtetnek, mely a sorolót vezérli úgy, hogy lépésenként a számjegyek, majd az elválasztójel kódját sorba egymás után kapcsolja a lyukasztóra. A lyukasztandó aktuális értékeket egy tároló tartalmazza. Az egyes lépések sorrendjének az alábbi időrendi feltételeket kell teljesíteni a helyes működéshez: A tárolóba új információhalmaz átírása nem történhet addig, míg mind a három tárolt jegy lyukasztásra nem került. Áttárolás csak az elválasztójel lyukasztásának ideje alatt lehetséges. Üj indítás csak az áttárolás befejezése után engedélyezett, illetve az indítás kézi vezérléssel bármikor megszakítható, vagy újra kezdhető, de csak a teljes számjegyszám lyukasztása után. A tárolóba új információ beírása két úton lehetséges. a) Impulzussorozat feldolgozása Az érkező impulzusok jelformálón keresztül számlálóra kerülnek. A számláló előre választott időtartamig (0,2 s: 0,5 s és 1,0 s) működik, majd nullázódik és újra kezdi a számlálást. A számláló kimenetein a számlálás végén BCD kódban jelenik meg a beérkezett impulzusszám. Ez a BCD kód az átíró parancsra a tárolóba kerül. Az átírási parancs a késleltető láncon keresztülfutó időalap-impulzus, a nullázó parancsot annyival előzi meg, hogy az átírás biztonsággal befejeződjön, mielőtt a nullázás elkezdődik. Ezenkívül biztosítva van az is, hogy a két utasítás együttes ideje ne haladja meg az érkező jelsorozat legrövidebb ismétlődési idejét a minimális információveszteség érdekében. A tároló tartalma csak a mintavételi ciklus végén változik akkor, ha az előző ciklushoz képest a mérés eredményében változás van. A tároló aktuális tartalma kerül lyukszalagra, de alkalmas egyidejűleg pl. számjegyes kijelző vezérlésére is. b) Párhuzamos kód feldolgozása Ebben az üzemmódban a bemeneti számlálóra nincs szükség és a max. 3 számjegyes párhuzamos kódot közvetlenül a tárolóba kell írni. A tárolók bemeneteit egy jelformálósor közbeiktatásával a mérőműszer kódkimeneteivel kötjük össze. Természetesen itt új feltétel az, hogy az áttárolás és lyukasztás a csatlakoztatott jelfeldolgozó műszer mintavételi sebességeivel legyen szinkronban. Ezért célszerűen ennek a műszernek készenléti jeleivel kapuzzuk a rendszert. Ha ezek a készenléti jelek a lyukasztási sebességnél gyorsabban érkeznének, információtorlódás állna elő, a felveti adatsor használhatatlanná válna. Ezért a lyukasztó készenléti jeleivel úgy kapuzzuk az átírási utasítást, hogy az mindig csak a lyukasztási ciklus befejezése után lehessen hatásos. Speciális mérési feladatok megoldásához lehetőség van a párhuzamos kódfeldolgozó műszer mintavételi idejével működtetni a soros beíró fokozatot is.