Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

1. füzet - Szabó Ivánné: A "Duna-kanyar" üdülőkörzet vízgazdálkodás-fejlesztése

A Duna-kanyar üdülőkörzet i'ízgazdálkodás-fejlesztése 111 szezontól függő változók, a távolsági változó, az üdülőkörzet ellátottsága, a látogatási, ill. igénybevételi szándék, stb. kedvezőek és ezek a fejlesztést térben és időben sürgetik (7. ábra). 5. Kiegészítö vízgazdálkodás-fejlesztések A kiegészítő vízgazdálkodás-fejlesztés az üdülőkörzet fejlesztésében közvetett szerepet játszik, de az adottságok és lehetőségek felmérése a teljességre való törekvés miatt szükségszerű. Tarozás. Az üdülőkörzetben a kedvező lehetőségek ellenére jelenleg mindössze 12 tározó található, összesen 1,7 millió m

3 térfogattal. A felmérések szerint az üdülőkörzet területén a topográfiailag lehetséges mintegy 60 tározási lehetőség közül 40 tározó megépítésére kerülhet sor komplex hasznosítási célok figyelembevételével (8. ábra), mintegy 25 millió m

3 hasznos térfogattal. A tározók hasznosítási céljai az alábbiak lehetnek: üdülés, vizisport, lefolyásszabályozás, ivó- és ipari vízellátás, és végül öntözés. Ezeken kívül a Dunakanyarban két szivattyús energiatározó megépítésére is van lehetőség. Az egyik a Duna jobb partján, Visegrád és Dömös között, a prédikálószéki magaslaton (teljes kiépítésben 1200 MW teljesítménnyel) a másik a Duna bal partján Hegyestetőn (300 MW teljesítménnyel) építhető. A vízügyi nagylétesítmények közül a Nagymarosi Vízlépcső és a Duna-Tisza vízpótló rendszer egyik létesítménye központi beruházásként fog megvalósulni. Ezek a létesítmények többcélnak, és a területi infrastruktúrára, a természeti környezetre, üdülésre gyakorolt befolyásuk jelentős, ezért a következőkben röviden ismertetjük hatásukat. A Nagymarosi Vízlépcső és a kapcsolt létesítmények megépítésével : — javul a teljes magyar szakaszon az árvízvédelmi biztonság, — megvalósul az érintett területek belvízrendezése; — a vízjárás kiegyenlítettebbé válik; — megváltoznak a vízminőségi viszonyok; — kedvezőbbé válnak a hajózási viszonyok; — több mint 60 km

2-es — a Velencei tó kétszerese - közelítően állandó vízszintű tározótó kedvezően befolyásolja az üdülési feltételeket és végül — a területen javítja a közlekedést a vízlépcsőn keresztül átvezető 12 m széles „A" osztályú közúti híd és az üdülőterület súlypontjában létrejövő villamosenergia bázis. A Duna-Tisza vízpótlórendszer egyik létesítményének megvalósítására az ezredforduló körül kerülhet sor, valószínűleg a Sződ-Rákos-Galga-Zagyva nyomvonalon, 10—50 m

3/s vízhozam nagyságrenddel. Mezőgazdasági vízhasznosításnak, az öntözésnek az üdülőkörzet zöldség és gyümölcs ellátásának javításában van szerepe. Az üdülőkörzetben öntözésre berendezett területe jelenleg összesen 2780 ha, az öntözőtelepek nagyobbik része 10—100 ha közötti területű. A telepek általában nem korszerűek, egy részük felújításra szorul. A területen az öntözés fejlesztésének lehetőségei korlátozottak, a mintegy 8000 ha öntözhető terület berendezését tervezik.