Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

1. füzet - Szabó Ivánné: A "Duna-kanyar" üdülőkörzet vízgazdálkodás-fejlesztése

A Duna-kanyar üdülőkörzet i'ízgazdálkodás-fejlesztése 107 Továbbra is gondot jelent azonban, hogy az üdülőkörzet partmenti egyes telepiiléseinél folytatódik a hullámterek beépítése. Ezeken a helyeken az építési hatóságoknak kell nagyobb gondot fordítania a megfelelő építési feltételek előírására. Hajózás. Jelenleg a hajózás feltételei a Dunán általában biztosítottak, és csak a kisvízi időszakban jelent gondot néhány, helyi üdülőforgalmat lebonyolító kikötő megközelítése. A Nagymarosi Vízlépcső megvalósítása után a hajózás feltételei kedvezőbbé válnak. Addig az egyes kikötőknél jelentkező mélységi hiányokat helyi kotrásokkal kell megszüntetni. Vízbázisok védelme. A terület vízbázisainak védelme az üdülőkörzet, de a távolabbi települések ivóvízellátása érdekében is kiemelt fontosságú feladat. Az ivóvízkészlet döntő részét a Duna kavicsterasza biztosítja, a partszakaszok nagy részén már vízműkutak vannak üzemben, másutt a feltárás és a védőidom kijelölése is megtörtént, néhány kisebb szakaszon pedig még ez a feladat is hátra van. A vízbázisok védelme során ügyelni kell arra, hogy az üdülési érdekek sérelme minimális legyen. A vízbázisok védelme hatósági és egyben szakigazgatási feladat is. Ilyenek a parcellázási, telekosztási, építési tilalmak, valamint a hidrogeológiai védőterületek meghatározása és hatósági rendezése. Víziközmű-fejlesztési feladatok Vízellátás. A Dunakanyar üdülőkörzet közműves vízellátásának 1973. évi jellemzőit a II. táblázat részletezi. Az ellátás színvonalára jellemző mutatók a terület egészére és a közvetlen dunaparti részre is vonatkoznak. A terület egy része a főváros agglomerációs gyűrűjéhez tartozik, ahol már majdnem valamennyi település rendelkezik közműves vízellátással. A vízművek korszerűsítése, bővítése, illetve előkészítése mindenütt folyamatban van [13]. A Szentendrei-sziget vízmüvei a Fővárosi Vízművekhez kapcsolódóan épültek ki [14]. Kisoroszi vízellátása előkészítés alatt van. A dorogi és a pilisi bányavidék községei a bányaművelés folytán jutottak vízműhöz [15]. A legkedvezőtlenebb helyzetben az Ipoly menti községek és a hegyvidéki területek falvai vannak. A terület váci, illetve szentendrei részén kialakulóban vannak a távlati megoldást jelentő regionális rendszerek [16]. A közműfejlesztéseknél figyelembe vettük az állandó lakosság, valamint az iidülőnépesség várható növekedését is. A fejlesztés során a 2000. évben 242 000 m

3/nap csúcsvízigény kielégítésével kell számolni. A fejlesztés lehetőségei: regionális illetve térségi vízmüvek, közséqköri vízmüvek és kapcsolódás a fővárosi vízmüvekhez. Az üdülőkörzet vízellátását biztosító meglevő és tervezett távlati vízművek, a vízszállítás irányai az 5. ábrán láthatók. A szennyvízelvezetés és tisztítás. A szennyvízelvezetés és tisztítás jelenlegi helyzetére vonatkozó adatokat a II. táblázat tartalmazza. A terület városai csatornázottak, Szentendrén és Vácott szennyvíztisztító telep is működik (6. ábra) Dorog, Visegrád és Rétság egy része ugyancsak csatornázott, és már épül Dunakeszi és Solymár községek szennyvízelvezető rendszere is. A Duna menti terület településeinek és üdülőterületeinek — általában csak — mechanikailag tisztított szennyvizeit több helyen a csapadékvíz levezető csatornákon, vagy szennyvízcsatornákon keresztül a Dunába vezetik.