Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

1. füzet - Szabó Ivánné: A "Duna-kanyar" üdülőkörzet vízgazdálkodás-fejlesztése

104 Szabó Ivánné 3. ábra. A Dunakanyar felülről (Vizy Zsigmond felv.) Fig. 3. Coude du Danube à vue d'oiseau Bild 3. Die Donauknie von oben gesehen — a Pilis és Börzsöny hegység változatos felszínű, összefüggő erdőkkel borított, természeti látványokban gazdag üdülési, táborozási és természetjárási területe; — a hegyek alján hétvégi házas üdülőterületek kialakítására alkalmas gyümölcsös és szőlő területek; — a Börzsöny hegység 500 m-t meghaladó részein a téli sportolásra alkalmas területek; — a melegvizű strandfürdők (Visegrád, Leányfalu, Esztergom, Szentendre) és végül — a Nagymarosi Vízlépcső megépülte után keletkező tározó — 7000 ha — üdülés, vízisportolás feltételeit fokozó területe. A Dunakanyar és üdülőkörzete hazánk 23 üdülőkörzete közül minden téren a Balaton után a második, komplex jellegű, országos jelentőségű és nemzetközi jelentősége sem elhanyagolható. A vízgazdálkodási szempontból jelentősebb üdülőkörzetekben a távlatban várható létszámot az I. táblázat adatai szemléltetik. 1970-ben az üdülőkörzetben 260 ezer fő állandó lakossal, 45 ezer fő tartósan üdülő és 60 ezer fő kiránduló egyidejű jelenlétével számoltak és ezek az értékek 2000-re az I. táblázat szerint jelentősen emelkednek; mivel az állandó lakosok