Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Bélteky Lajos-Korim Kálmán: Hajdúszoboszló és Debrecen környéki hévizek múltja, jelene és jövője

Hajdúszoboszló és Debrecen hévizei 79> A városi kertészet kútja 1968-ban épült és elkészülte után rögtön üzembe helyezték, eleinte felszállással, majd 1971 óta kompresszorozással. A Szabadság úti strandfürdő területén 1971-ben létesült hévízkút mind a mai napig nincs üzembe állítva. A hévíztermelési adatok az OVH 8/1970-es sz. utasításának megjelenése előtt rendkívül hiányosak és csak Czirákij József [21, 22] publikációiban szerepelnek. A fentiekben már említett kismérvű vízkövesedés mellett az 1974. évi kútjavítási munkálatok során talpi feltöltődést is észleltek. így a kerekestelepi kútban 739 m-ig észleltek feltöltődést, de csak 753,3 m-ig tudták a kutat kitisztítani a kútban levő idegen tárgy miatt. A Fürdő—4. sz. kútban 171 méter oszlopmagasságú feltöltődést tapasztaltak és a munkálatok során szűrőmosatást is végeztek. Az erőltetett hévízkitermelést kísérő rétegomlásról és homokbelépésről Schmidt E. R. is tudósított a Fiirclő—2. sz. kútnál [5]. A hévízkitermelés okozta termelési és telepparaméter változások A mintegy 26 millió m

3-ra becsülhető komulatív hévízkitermelés következtében és hatására a hévízkutak termelési-üzemi viszonyaiban és a telepenergia vonatkozásában jelentős változások következtek be. A telepenergia fokozatos lecsökkenése természetszerűen maga után vonta mind a telepnyomás, mind a kútfejnyomás csökkenését. A fő hévíztároló rendszer északi egységében tapasztalt kezdeti sztatikus telepnyomás és a nyugalmi vízszint a mai napig a hévízkitermelés következtében kb. 4 atmoszférát csökkent. Ezt bizonyítja a legutóbb mért sztatikus telepnyomásérték, amely a Fürdő— 4. kútnál (1974-ben) 84,52/900 és a Szabadság úti kútnál (1971-ben) 84,88/900 att/m. A hévízkitermelés telepenergia-csökkentő hatása következtében az északi hévíztároló rendszerben a nyugalmi vízszint az eredeti —8,0 méteres értékről a Fürdő—3. kút kivételével a —50,0 méteres mélységre süllyedt. Igen jelentős volt a város déli-délnyugati szélén települt Kertészeti kút kútfejnyomás csökkenése. Az 1968-ban mért kezdeti +47,5 méteres sztatikus kútfejnyomás alig hároméves üzeme után negatív értékű lett, a kifolyó-víztermelés megszűnt, és az 1974 szeptemberében mért nyugalmi vízszint már —54,0 m-ben helyezkedett el. Jóval kisebb értékű nyugalmi vízszintsüllyedést tapasztaltunk a felső hévíztároló rendszert megcsapoló kerekestelepi kútnál, ahol a kezdeti (1951-ben mért) — 2,0 m-es érték csupán —14,8 m-re süllyedt (1974). Nyilvánvalóan rendkívül nagy mértékben csökkent a hévizekben oldott gáztartalom is a kezdeti állapothoz képest. Sajnos a fő hévíztároló rendszer gáz-víz viszonyának jelenlegi értékére nézve nincsenek adataink. A 26 millió m

3-re becsült kumulatív hévízkitermelés hatására számításunk szerint az egységnyi, tehát 1 millió m

3 hévízkivételre eső telepnyomás-csökkenés (kútfejnyomás-csökkenés) 0,16 atmoszférának adódik.