Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Bélteky Lajos-Korim Kálmán: Hajdúszoboszló és Debrecen környéki hévizek múltja, jelene és jövője

Hajdúszoboszló és Debrecen hévizei 73> Az északi hévíztároló rendszerre nézve a —0,8 m-es kezdeti nyugalmi vízszintérték jellemző, miként azt a D—l. sz. kincstári kútnál állapították meg. A kincstári 2. sz. kútban kapott nyugalmi vízszint érték ( — 17,6 m) az interferencia következménye, s valóságos értékként ugyancsak a —8,0 m-es adat fogadható el. A fenti két fúráson kívül ugyanerre a fő hévíztároló szintre települt a Fürdő—3. (Apafája), a Fürdő—4. (Nagyerdő) és a Szabadság úti strandfürdő új kútja, és ezekből szépen kitűnik, hogy az idő függvényében fokozatos mértékben szállt le a nyugalmi vízszint. Az északi fő hévíztároló rendszertől elkülönítve kell vizsgálnunk a déli hévizes területen települő kerekestelepi és a városi kertészet kútját. A kerekestelepi (D — l.) kút egy felső hévizes szintet csapol meg, míg a városi kertészet kútja a fő hévizes rendszert tárta fel. Schmidt E. R. [5] állapította meg először, hogy a debreceni kincstári hévízkutakra jellemző, hogy olyan negatív nyugalmi vízszinttel bíró gázos kutak, melyek csak bizonyos optimális csőkiképzés mellett és mesterségesen elindítva szolgáltatnak kifolyó víztermelést [5, 27]. Gáztartalom. Igen jelentős telepenergia tényező a debreceni hévíztároló rendszerben is a vízben oldott gáztartalom. Amíg a 200 m körüli mélységben települő pleisztocén hidegvíztároló rendszerben a gáz-víz viszony csupán 0,02 m

3/m

3, addig a hévíztároló szintben közel két nagyságrenddel nagyobb gáztartalmat észleltek és mértek. Az alábbiakban a hévízkutak kezdeti gáz-víz viszony értékeit tüntetjük fel. Fürdő—1. (1932) 1,96 GVV m

3/m

3 Fürdő-4. (1963) 1,2 GVV Fürdő—2. (1934) 1,4 FW m

3/m

3 V. Kertészet (1968) 1,3 GVV m

3/m

3 A kerekestelepi hévízkút GVV értékét 1974-ben 0,03 m

3/m

3-nek határozták meg. A Fürdő—1. számú kútból kinyert földgáz az 1932. évben készült analízis szerint [5] 93,2 térfogat%-ban CH

4 (metán) volt. A Fürdő—1. és 2. sz. kút a 30-as években összesen napi 4000 m

3 mennyiségű gázt szolgáltatott, melyet a Városi Gázművek használt fel a városi gázellátásban. Hőmérsékleti viszonyok. Debrecen mélyföldtani környezete szintén a tiszántúli geotermikus maximum tartozéka. Ezt bizonyítják a hévíztárolóban mért telephőmérsékleti értékek, melyeketa vonatkozó kifolyóvíz hőmérsékleti értékekkel együtt a III. táblázatban tüntettünk fel. A hőmérsékleti gradiens az 1000 m körüli és ennél kisebb mélységű szintekre vonatkoztatva 0,58—0,67°C/10 m között változik, vagyis a geotermikus mélységlépcső 17 m/°C átlagértékű. Mindezek alapján az 1 km-es mélységszintre vonatkoztatva 70 °C-os hőmérsékletérték adódik [5, 14, 15, 17]. A víz koncentrációja (vízkémiai jellemzés). A hévizekben oldott összes ásványi sótartalom, valamint a klorid-ion tartalom eloszlása területileg és a mélység függvényében bizonyos szabályszerűséget mutat. így az északi kútcsoport (Fürdő—1., 2., 3., 4. és a Szabadság úti strand kútjai) körzetében a 718—1053 m-es mélységszakaszban megnyitott felsőpannon legalsó, sőt a felsőpannon—alsópannon átmeneti zónát képviselő hévíztároló rendszer vizének összes oldott sótartalma 4944—5670 mg/l között, míg a klorid-ion tartalma 1205—2600 mg/l között változik. Ugyanakkor a déli területrészen a legnagyobb abszolút mélységben megnyitott kertészeti kút vize már csak 3849 mg/l összes oldott sót és csupán 436 mg/l klorid-iont tartal-