Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Bélteky Lajos-Korim Kálmán: Hajdúszoboszló és Debrecen környéki hévizek múltja, jelene és jövője

64 Bélteky L.—Korim K. strandfürdő területén levő hévízkutat [17]. Ez utóbbi kivételével e kutak üzemben vannak : A felsorolt hévízkutak — a D—l. jelű kút kivételével — a kb. 700—1100 m-es mélységszakaszban kifejlődött homokrétegek alkotta hévíztároló rendszert csapolják meg. A kerekestelepi kút а felső (508—715 m közti) hévízadó szintekből termel. 2. Hajdúszoboszló és Debrecen környékének földtani viszonyai a) Hajdúszoboszló Rétegtani felépítés Legidősebb képződmény a főként csillámpalából álló prepaleozóos metamorf alaphegység, melyre 100—300 m vastag homokköves-agyagos és karbonátos kifejlődésű júra üledékek települnek. Erre helyenként vékony kréta korú konglomerátum, majd jelentős vastagságú agyagos-homokos eocén flis következik. Minderre miocén (tortónai és szarmata) réteges mészkő, homokos agyagos rétegek és vulkáni tufa települ 50—100 m összvastagságban. A hévíztároló rendszer fekvőjét képviselő alsópannóniai üledéksort márga, agyagmárga s vékony homokkő rétegek alkotják 100—350 m között váltakozó vastagságban. A hévízföldtani szempontból fontos 500—700 m összvastagságú felsőpannóniai rétegsorozat homokok és agyagos képződmények váltakozásából áll. A legfelső pliocén (levantei) agyagos-homokos rétegsor a felsőpannóniai rétegkifejlődéshez sok tekintetben hasonlóan a 120—550 m-es mélységszakaszban helyezkedik el. Az egész üledékes rétegsorozatot 120—130 m vastag negyedkori agyag- és homokrétegek zárják le. Tek ton ika i v iszon y ok A kristályos alaphegység környezetéhez képest sasbércszerűen kiemelkedett helyzetű, s erre az eltemetett hegységrögre rakódott fiatalabb üledéksor ún. „települt" szerkezeti formát mutat. Az üledékek egyenlőtlen tömörülése (differenciális kompakció) következtében a nagyobb mélységben meredek dőlésű elliptikus boltozat felfelé fokozatosan ellaposodik. A Pávai-Vajna F. által feltételezett, s az óholocénig terjedő redőződés jelenlétét nem igazolták a későbbi mélyföldtani-geofizikai kutatási eredmények. A húszas években aknákban mért felszínközeli mérések alapján kimutatott szerkezeten telepített Ha—I. és II. jelű fúrás mintegy 3—4 kilométerrel délebbre van a geofizikai mérésekkel, majd a szénhidrogén-kutató fúrásokkal kimutatott földgáztároló boltozat peremétől. A hajdúszoboszlói hévízkutak tehát a nagyhegy esi É-D-i irányban megnyúlt 10 km hossztengelyű és 6 km szélességű elipszis alakú s földgáztelepeket magába foglaló földtani alakzattól D—DK-i irányban, a boltozat szárnyának mélyen fekvő részén (szinklinálisban) vannak (6. ábra). Megjegyzendő, hogy a hajdúszoboszlói hévízkutaktól keletre 4—5 km távolságra ugyancsak egy viszonylagos szerkezeti magaslaton alakult ki az ebesi földgáztároló csapda.