Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

652 Könyvismertetés a képsorokat az ország belvízzel veszélyeztetett területeiről,... a felmérésre... fordított költségek nem haladnák meg a belvíz okozta károkat." Ehhez csak azt lehet hozzátenni, hogy lia az évek óta rendelkezésre álló, fotogrammetriai célra készített légifényképeket kellő rendszerességgel és szakértelemmel interpretálnák, már akkor is — szinte anyagi ráfordítás nélkül — a legtöbb szükséges adat beszerezhető volna. A tavakkal foglalkozó fejezetrészre meg kell jegyezni, hogy olyan terület (É. Amerika) megkutatására készült anyagot ismertet, amely a mi viszonyainkra alig illeszthető rá. Ez főként a tavak medencéinek fölmérésére vonatkozik, hiszen Magyarországon az így nyerhető adatoknál pontosabban megtörtént már a fölmérés. Fontos alfejezet az, amely a vízszennyeződés fölmérését tágyalja. Az újabb — több színképi sávos fotózással, illetve infraletapogatással elért — eredmények a hazai vízügyi légi fotózás és értékelés nagy eredményei. Ezekről szintén nem szólhatott még a szerző a kézirat leadása idején. De — minthogy ragaszkodik a képet nem adó módszerekhez — nem tárgyalja a már régebben alkalmazott radiometriás szennyezésvizsgálatokat sem. A felszín alatti vízszennyezés egyre fontosabb kérdéseire sem tér ki. A könyv befejező része a talajtani, mező- és erdőgazdasági interpretáció. Ez a rész egyike a legjobban kidolgozottaknak. Ennek oka, hogy a szerző leginkább ezen a területen működött és a hazai eredmények is jobbak e téren, mint más viszonylatokban. A legtöbb és legjobb szemléltető anyagot is itt tudja a könyv nyújtani. A könyv végén található irodalomjegyzék nagy anyagot sorol föl. Kár, hogy a bibliográfiai adatok hiányosak. Az említett hosszú átfutási idő miatt a bibliográfia csak 1972-ig terjed a magyar anyagban; a külföldi anyag egy évvel még régebbi. Mindezek mellett megállapíthatjuk, hogy a könyv egészében sikerült mű, annak ellenére, hogy leginkább csak a figyelemfölkeltésre kénytelen szorítkozni, mely feladatát így is betölti. Bízunk benne, íiogy serkentőleg fog hatni az illetékesekre, akiken e korszerű módszerek, megoldások bevezetése múlik. Ezzel a művel mindazt közzé tette a szerző, ami az interpretáció alapjait jelenti, most már az egyes részterületek szakemberein a sor, tőlük várják az érdekeltek kézi könyvként a gyakorlati kutatásban használható műveket! (Ismerteti: Dr. Rádai Ödön) 2. BENEDEK PÁL—VALLÓ SÁNDOR: VÍZTISZTÍTÁS—SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI ZSEBKÖNYV Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970. Fr. 5 nagyság, 694 oldal, 279 ábra. Érdekes és logikus célt tűztek ki maguk elé a könyv írói: a víz- és szennyvíztisztítási technológia egységes szemléletének kialakítását. Valóban szükség is van e komplex szemléletmódra akkor, amikor a vizek növekvő szennyeződése és az ez ellen való védekezés a két technológiában alkalmazott eljárásokat mind közelebb hozza egymáshoz. Gondoljunk csak a szennyvizek fokozottabb tisztítását biztosító fizikai, kémiai módszerekre, amelyek teljesen azonosak a víztisztítás technológiai folyamataival. A könyv öt főfejezetre osztja mondanivalóját. Az első két főfejezet a korszerű vízminőség-szabályozás alapelveit, majd a vizek víz- és szennyvíztisztítási szempontból való minőségi és mennyiségi jellemzéset tartalmazza. A harmadik főfejezet a könyv gerince. Ebben korszerű felépítésben ismerteti a technológiai tagozódást, a technológiai célokat, az alkalmazandó eljárásokat és müveleteket, de mindig szem előtt tartja a gyakorlati megvalósítás lehetőségeit és módszereit. Az elején a technológiai alapelveket több jól sikerült táblázatban foglalja össze, majd az egyes eljárásokat logikusan csoportosítva az alábbi tagozódásban ismerteti: — működési alapelvek (elméleti, kutatási eredmények közlésével, az eljárás fizikai, kémiai, biológiai jellemzésével);