Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)
1. füzet - Majorlaki József: A Dráva vízgazdálkodásának és környezetvédelmének adottságai és fejlesztési feladatai a Nemzetközi Dráva-Konferencián
A Dráva vízgazdálkodása és környezetvédelme 55 elvezető csatornák időszakos felújítási költsége a feliszapolódás elmaradása vagy csökkenése következtében. — Elmaradnak vagy legalább csökkennek a környezetben levő termőföldek elárasztásos vízkárai. — Az ipari és közlekedési fejlődéssel együttjáró zaj és porártalom is fokozódik. Mivel a fertőző baktériumok a levegőben szálló por útján jutnak szervezetünkbe, a fertőzési veszély is megnő. Az erdő fáinak por és zajszűrő és baktériumölő hatása mindjobban ismertté válik. A zöldövezet növekedésével párhuzamosan megnő a környezet gyógyító hatásfoka. Az emberi beavatkozások egy speciális területe a mezőgazdasági szennyezés. Különösen árvizek alkalmával van potenciális veszélye a különböző méregraktáraknak, a vízgyűjtőn tárolt herbicideknek és peszticideknek. Az 1972-es drávai árvíz nagy tanulsága vízminőség-védelem szempontjából az volt, hogy a mezőgazdaság számára csak olyan vegyszerek használatát célszerű engedélyezni, amelyek gyorsan lebomlanak. Ugyanis a Dráva által elöntött területen, ahol intenzív volt a növényvédő szer használata, miután nem gyorsan lebomló anyagú vegyszerek kerültek felhasználásra, a befogadóba a szántóföldekről szennyező anyagok kerülhetnek. Szerencsére ez a Dráva esetében nem következett be, mert a drávai ártér, viszonylag más folyókhoz képest, nem nagy területeket érint, és a vizek visszavezetésének időpontjában a vizsgálatok károsodást kimutatni nem tudnak. Az ezzel kapcsolatos tevékenységről Laki Lajos és Kaurek Róbert tájékoztatta a Konferencia résztvevőit. A Dráva völgyében nagy szerepe lehet a jövőben azoknak az emberi beavatkozásoknak, amelyek a komplex vízrendezést biztosítják. A homogén termőhelyegység igénye mellett a vízkészletek fokozódó kihasználása, néhol kimerülése, a víztakarékos eljárások, a csapadékvíz-visszatartás, a csepegtető öntözés, az altalaj öntözés, a talaj víztartás szabályozása a Dráva vízgyűjtő területén arra irányította a figyelmet, hogy az ország feltételes öntözési zónáiban a komplex melioráció útjait kell keresni. Ennek jelentőségét a Dráva-völgy térségére, Zala —Somogy és Baranya megyék érintett területeire Szinai Miklós foglalta össze tanulmányában. Javaslata szerint nyíltárkos gyűjtőjű alagcsövezési és talajvízháztartást szabályozó rendszerrel eredményesen megoldható a helynizlevezetés, acsapadékvíz-viszatartás. a víz betáplálása és a kapilláris zóna felhasználásával végrehajtott altalaj öntözés. A háromnapos nemzetközi Dráva Konferencia tudományos értékén és megállapításain túlmenően azért volt rendkívülien sikeres, mert első alkalom volt arra, hogy a vízgyűjtő érintett három államának szakembereit összehozta, és egymás problémáit ismertette. A hozzászólások légköre, az előadások szüneteiben Lörténő sokoldalú megbeszélések^ szakmai együttműködésen túlmenően az emberi és kollegiális kapcsolatok fejlődését szolgálták. Ehhez Siklós várának történelmi szépsége és romantikája megfelelő hátteret nyújtott. A konferencia megalapozta a további lépések lehetőségét a közös társadalmi és gazdasági célok eléréséhez. I'üj|j|('lék A Konferencián a Magyar Hidrológiai Társaság megnyitója és a Konferencia hivatalos üdvözlése után az előadások a következők voltak:
