Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

4. füzet - Magyarország vízgazdálkodási területi szerveinek tevékenysége a IV. ötéves terv időszakában

630 Takács Lajos с) Mezőgazdasági vízhasznosítás Békés megye É-i fele az öntözéses gazdálkodáshoz igen jó adottságokkal rendelkezik. E területet sűrűn behálózzák a Körösök élő és holt ágai, kettőshasznosítású, valamint öntözőcsatornák. A Körösökön a bökényi, a békésszentandrási, a békési és a gyulai duzzasztó — 1977-től a körösladányi duzzasztó is — biztosítják az öntözővíz elosztását és tározását. Ennek ellenére az öntözés volumene meglehetősen alacsony. Az igazgatóság mezőgazdaságilag hasznosított területéhez viszonyítva, mindössze 7%. Az igazgatóság területén összesen 29 128 ha van öntözésre berendezve. Ebből viszont 7964 ha-os nagyságával kiemelkedik a rizstermesztés területe, amely az országos rizsterületnek mintegy 30%-át teszi ki. Az igazgatóság területén 2992 ha halastó van. Ezek legnagyobb egysége a Biharugrai Halgazdaság, amelynek tófelülete összesen 1856 ha. Az igazgatóság területén az öntözés nagyobb arányú elterjedésének a beruházási eszközigényeken felül mindenekelőtt a vízkészletek korlátozottsága az akadály. Ennélfogva az öntözést elsősorban az aszálykár elhárítására hivatott kiegészítő jellegű, döntően a termelés biztonságát célzó tevékenység. E körülmények nem zárják ki azonban azt a törekvést, hogy a kedvező adottságok mellett az öntözés kiterjesztésére, az intenzív termelési struktúra elősegítésére törekedjünk. Erre annál is inkább szükség van, mivel az igazgatóság területén az 50 éves csapadékátlag 541 mm, a tenyészidőben pedig csupán havi 45—66 mm csapadékkal lehet számolni. Az eloszlás sem időben, sem területileg nem egyenletes. А /V. ötéves terv mezőgazdasági vízhasznosítási előirányzatai az alábbi főbb feladatokat tartalmazták: — a körösladányi öntözőrendszer póhalmi öntözőfürtjének fejlesztése, — az Ó-Berettyó csatorna és a Folyáséri főcsatorna korszerűsítése, — az elek—kétegyházi öntözőfürt és a kéísopronyi esőztetőöntözőfürt előkészítése, — a körösladányi duzzasztó építésének megkezdése (5. ábra). A tervciklus előirányzatában szereplő 2000 ha fejlesztéssel szemben 2700 ha-on valósult meg új öntözőtelep. Ez a túlteljesítés elégtelen azonban a térségben megépített mederduzzasztók által biztosítható vízkészlet hasznosítására. Az öntözőtelepek kihasználása a tervidőszakban igen kedvező képet mutatott. 1971-ben 75,5%-os, 1972-ben 100,3%-os, 1973-ban 104%-os, 1974-ben 94%-os, 1975ben pedig 54,9%-os volt az öntözőtelepi kapacitás kihasználása. Ez az adatsor is arra utal, hogy a megye a feltételes öntözés zónájában van. Növénykultúrájának összetétele miatt a tenyészidő alatt nedvesebb években az öntözés visszaesik, illetve egyes növényféleségekre korlátozódik. Igen jelentős eredménye а IV. ötéves tervnek a körösladányi duzzasztó beruházásának előkészítése és a kiviteli munka megkezdése. E műtárgy fontos vízkormányzó eszköze lesz a tiszai vízkészlet átcsoportosításának és további 2500 ha öntözésfejlesztés lehetőségét teremti meg. Az igazgatóság törekedett arra, hogy minél nagyobb területen biztosítsa a feltételes öntözések lehetőségét. A Nagytóti— Toprongyos, valamint a Korhány csatornák összekötésével a Sebes-Körös vizét juttatta el olyan területekre, ahol korábban csak a Romániától vásárolt vízzel lehetett öntözni. Az Ó-Berettyó és Szeghalmi Övcsatorna bővítésével 3500—1000 ha, a Póhalmi főcsatorna kiépítésével további 1500 ha öntözésére nyílott lehetőség. Az V. Főcsatorna fürtjének kialakításához