Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

4. füzet - Magyarország vízgazdálkodási területi szerveinek tevékenysége a IV. ötéves terv időszakában

Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 621 Termelőgépek közponli irányítása A gépek és termelőberendezések kapacitásbővítését a beruházási források csak kis mértékben biztosíthatták, így elengedhetetlenné vált a meglevő eszközök fokozottabb kihasználása. Emiatt az Igazgatóság központi irányítás alá vont minden lényeges termelőgépet. Л feladatok ismeretében negyedévenként időszerűsített ütemterv alapján kapják meg az építési helyek a termelőgépeket és ezzel a módszerrel volt biztosítható a gépek műszakidejének növekedése. A műszakon belüli kiesések csökkentése érdekében az Igazgatóság megszervezte azt a javító szolgálatot, amely a komolyabb javításokat is gyorsan tudja elvégezni a gépnek a munkahelyről történő elmozdítása nélkül is. A központi gépirányítás rendszere tehát a tervszerűtlen és költséges szállítások kiküszöbölését eredményezte. Ép ítéskörzetesités Egy-egy 10—15 km-en belüli műtárgyépítési munka lehetőséget nyújt ideiglenes építési központok, betonkeverő telepek létesítésére. Ezáltal építési körzet alakítható ki, és a kivitelezési munkálatoknál korszerű építésszervezési módszerek alkalmazhatók. Ideiglenes betonkeverő telep és a szalagszerű építésszervezési módszer a Szárazér—Porgányi csatorna 1973. évi kivitelezési munkáinál került először alkalmazásra. A kedvező tapasztalatok alapján még 1973-ban a Jaksoréri főcsatorna műtárgyainak építését is hasonlóan szerveztük meg. 1974-ben az Igazgatóság munka- és üzemszervezési programja az építéskörzetesítést már kötelező módszernek minősítette a Hódtói főcsatorna, a Szárazér— Porgányi csatorna, valamint a Mágocséri főcsatorna műtárgyépítéseinél. A munkák befejezte után a kivitelező szakaszmérnökségek jó eredményekről számoltak be és a részletes elemzésekből is megállapítható, hogy a módszer segítségével jelentősen csökkenthető az építési idő, anyagtakarékosság érhető el, és kevesebb a lekötött eszközök mennyisége. A hálóterven alapuló termelésirányítási módszer Az első hálós kivitelezés-irányítási terv az Igazgatóságon még 1967-ben készült. Azóta rendszeresen alkalmazza a fontosabb, kiemelt jelentőségű munkáknál a hálórendszerű ütemterveket. Hálóterv készült pl.: — a szegedi partfal építési munkáihoz, — a Szentes—Donáti öntözőrendszer építéséhez, — a Hódtói főcsatorna kiviteli munkáihoz, — a Maros balparti belvízrendszer beruházási programjához, — a Sámson—Apátfalvi zsilipes műtárgyhoz. A hálótervezésnek a termelés területén való alkalmazása ma már természetes. A módszer lényege azonban lehetővé teszi a termelés körén kívüli felhasználását is. Ezt bizonyította az Igazgatóság védelmi osztaga riasztási és felkészülési tevékenységére készült hálóterv, amely azáltal, hogy a felkészülési időt lerövidítette, hatékonyabbá tette a védelmi osztag működését. De itt említhetjük meg ismét a hálóterv hidrológiai felhasználását is a folyamrendszerek árhullám-találkozásainak meghatározására. ^ % % 9 Vízügyi Közlemények