Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)
4. füzet - Magyarország vízgazdálkodási területi szerveinek tevékenysége a IV. ötéves terv időszakában
A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság 581 vízellátó rendszerek kialakítására, amelyeknek révén nagy területeken korszerű kommunális vízellátást lehet adni a lakosságnak. A vízparti üdülés kielégítése is változatos feladatok megoldását jelenti az Igazgatóság számára, a tószabályozás tercn. a) Az árvízvédelem Az árvízvédelmi létesítmények (Duna mellett 119 km töltés) az utóbbi 10 évijen két alkalommal is vizsgát tettek. 1965-ben minden eddigi nyári árvizet meghaladó vízszint és tartósság bizonyította, hogy sürgősen szükség van töltéseink védelmi képességének fokozására. Három évvel később már be is fejeződött 45,6 km hosszú töltésszakasz korszerűsítése. A dunai töltéserősítések 6 m koronaszélességgel, 1:3 hullámtéri, 1:5 mentettoldali rézsűvel készültek, a mértékadó árvízszint felett 60-100 cm biztonsággal. A Sió jobb és balparti töltésszakaszának nagyobb biztonságra való erősítése azonban elmaradt, mert a több évtizedes terv, a Sió csatornázásának terve, ismét előtérbe került. A kiterjedt vizsgálatok azt bizonyították, hogy a Balaton vízkészletével való gazdálkodás a tó feltöltődési szakaszában magasabb vízszinttartást igényel, ami viszont megköveteli a Sió vízemésztő képességének növelését. A Sió torkolati szakaszának hajózhatósága alacsony dunai vízállások mellett viszonylag nagy vízmennyiséget követel, a nagy esés miatt a hajózás nehéz. A Balaton vízkészlet-gazdálkodási igénye így találkozik a hajózás érdekével. A Sió csatornázásának második létesítménye a torkolati mű. Vízkészlet-gazdálkodási érdekek mellett szükségtelenné teszi a Sió visszatöltésezett szakaszának erősítését, mert a Duna nem tartós árvizeit a műtárgy árvízkapuja kizárja, ill. a jeges árvízszintekből származó vizek magasságát mérsékeli. így vált a IV. ötéves terv feladatává egyrészt a Sió felső, Kapos torkolat feletti szakaszának bővítése, másrészt a torkolati mű megépítése. Arra is döntés született, hogy a Sión meg kell kezdeni a Jut-i vízlépcső építési munkáit is. Természetesen a torkolati mű egyéb létesítmények megépítését is lehetővé teszi. így tervbe vették hajókikötő létesítését Szekszárd térségében, szó volt arról is, hogy a budapesti Magyar Hajó és Darugyár rekonstrukciója során ebben a bögében gyárat létesítenek. Ezek mellett lehetőség van a torkolati mű duzzasztott vízszintjének felhasználásával gravitációs vízkivételre, ami új öntözőrendszer létesílésére ad lehetőséget a Sió alsó szakasza melletti területeken. Erről a műről valóban el lehet mondani, hogy több feladatú létesítmény. A Sió torkolati mű lényegében két, szervesen egybeépített műtárgy: a Sió számára duzzasztómű, a Duna irányában árvízkapu szerepét tölti be. Ez a megoldás — a mű helyének jó megválasztásával — lehetővé tette az árvízvédelmi vonalaknak a Sió völgyén keresztül történő összekötését, középen a műtárggyal. A hajózsilip 12x85 m méretű, míg a duzzasztó, amely az árvízkapu mellett a jobb part irányában monolit módon épült, 12 m nyílású. A műtárgyról itt részleteket nem említünk meg, mert azt megfelelő módon tárgyalja a Vízügyi Közlemények 1973. évi 4. füzetében megjelent ismertető tanulmány. 3 3 Huszár L.— Marko E.—Nagy L.-né—Zsilák E.: A Sió torkolati-mii tervezése és építésének a tervezéssel összefüggő egyes részletei. Vízügyi Közlemények, 1973/4. füzet, 377—397. oldal.
